Segélynyújtás alapjai 1. - Helyszínbiztosítás


Az elsősegélynyújtás kulcsfontosságú eleme, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti saját és a környezetében lévők testi épségét, lehetőség szerint meg kell akadályoznia további sérülések kialakulását. Ezt a cselekménysort helyszínbiztosításnak nevezzük. Ez a lépés beletartozik az elsősegélynyújtás első láncszemébe. Észlelés, azonnali teendők! 

 

A helyszínbiztosítás fogalmával feltehetően mindenki találkozott már, aki rendelkezik jogosítvánnyal. Alapszinten a helyszínbiztosítás fogalomkörébe tartozik a láthatósági mellény, az elakadásjelző háromszög és a vészvillogó. Azonban kicsit lépjünk túl az alapszinten!

Egy közlekedési baleset helyszínén a baleset, illetve a segélynyújtó láthatósága elengedhetetlen. Mielőtt bármit tennénk, nagyon fontos, hogy a közlekedés többi résztvevője minél előbb értesüljön a balesetről - lássa a balesetet. A fent említett kötelező gépjármű felszereléseken kívül ezt szolgálhatja pl. a forgalom leállítása. Fontos tudni azonban, hogy a forgalomterelés és forgalomirányítás már hatósági feladat! A betegvizsgálat és -ellátás előtt érdemes továbbá tájékozódni az esetleges üzemanyag-folyásokról, tűzről vagy kialakulásának lehetőségéről.

Természetesen baleset nemcsak közúton következhet be. A baleset helyszíne utalhat a leggyakoribb sérüléstípusokra, illetve veszélyeztető tényezőkre.

A gyakori háztartási balesetek közé tartoznak az égések. Ez esetben a helyszínbiztosítás fogalomkörébe tartozik az égést okozó tárgy/folyadék tovaterjedésének megakadályozása - pl. a sérült/segélynyújtó ne lépjen a földre borult forró levesbe -, illetve egy esetleges tűz kialakulásának megakadályozása - pl. a sérülés következtében a szőnyegre esett vasaló ne okozzon tüzet -, eltekintve attól az esettől, ha az égést eleve tűz okozta. Tűz esetén természetesen az áramtalanítás és a gázfőcsap elzárása is a helyszínbiztosítás közé tartozik.

Marási sérülés szintén előfordulhat a háztartásokban, bár elsődleges előfordulási helyszínei a vegyszert használó laboratóriumok, üzemek. A maró anyag tovaterjedése mellett a vízzel, illetve más vegyszerekkel történő reakcióit is figyelembe kell venni. Pl. a kénsavra öntött víz exoterm reakció révén hirtelen felforr, s ez szétfröccsenést, további sérülést okozhat.

Szinte bármilyen munkahelyen, otthonban előfordulhat áramütés, itt az elsődleges cél az áramtalanítás, majd ezt követően a betegellátás. Érdekes kérdésként merülhet fel, hogy lakásunkban vagy még inkább munkahelyünkön hol található az ún. kismegszakító - talán ismertebb nevén biztosíték -, amellyel áramtalanítani tudjuk a helyiséget.

Barkácsgépek - fúró, fűrész stb. - okozta sérülés esetén is mérlegelendő az adott eszköz áramtalanítása, illetve annak biztonságos helyre helyezése, nehogy az ellátás során ismételt sérülést okozzon a sérültnek vagy ne talán a segélynyújtónak.

Gázmérgezés esélye leggyakrabban garázsban, illetve tüzelőberendezéssel ellátott helyiségekben áll fenn. Itt végig kell gondoljuk, hogy bemegyünk-e a helyiségbe, illetve hogyan oldható meg a gyors átszellőztetés. Soha ne felejtsük, hogy a segélynyújtó nem kockáztathatja testi épségét!

A vizes helyiségek - fürdőszoba, uszoda - gyakori balesetei közé tartoznak az elcsúszásból fakadó sérülések. Ezeken a helyeken természetesen a segélynyújtó is ki van téve ugyanezen veszélyeknek.

A felsorolt veszélyeztető tényezők mellett nem szabad megfeledkeznünk a sérült testnedvei általi veszélyforrásokról sem, nevezetesen elsősorban a vérről. A vér útján számtalan kórokozó terjedhet, ezek ellen a leghatékonyabb a gumikesztyű használata. Nem csak idegen esetén, saját ismerőseink, hozzátartozóink körében is ajánlott a gumikesztyű használata. Arról az eshetőségről se feledkezzünk meg, ha esetleg mi magunk vagyunk a fertőzésforrások. A hétköznapi ember számára is közismert a HIV, illetve a Hepatitis vírus, amelyek nem ritkán gyógyíthatatlan betegséget okoznak. Arról se feledkezzünk meg, hogy a sérült, vagy rosszabb esetben a saját ellátásunk esetén követeljük meg az egészségügyi dolgozótól a gumikesztyű használatát, hisz pl. a Hepatitis-C vírus egyik legnagyobb célcsoportja pont az egészségügyi dolgozók.

Minden helyszínen fel kell tehát mérni, hogy akár a betegre vagy sérültre, akár a segélynyújtóra leselkedik-e bármilyen veszély.
 


Fenti irányelvek elsősorban a jól érzékelhető baleseti helyzetekben alkalmazhatók. Azonban a vészhelyzetek nem mindig járnak jól felismerhető jelekkel. A felismerés fontosságával és egyben a segélynyújtás első lépésével foglalkozik következő cikkünk.




Szerző: Hornyák István PhD

Utolsó frissítés:
2013.01.02. (MZ, HI)