Nemzetközi elsősegélynyújtási és újraélesztési irányelvek egységesítése


Az egységes, nemzetközileg elfogadott elsősegélynyújtási és újraélesztési irányelvek megalkotása régóta szerepel a szakmai szervezetek tervei közt. Az első áttörő lépés 2011-ben történt (2011. január – Flanders, Belgium), amikor a Nemzetközi Vöröskereszt és Félhold Szervezetek megfogalmazták 2020-ig szóló stratégiájukat ezen a téren. Céljuk röviden összegezve több embert elérni és hatékonyabb oktatásokat megvalósítani.

A Vöröskereszt-mozgalom világszerte elismert szervezet, mely jelentős eredményeket ért el a közösségszervezés és az elsősegély-oktatás területén is. Probléma azonban, hogy erő- és anyagi forrásaik korlátozottak, továbbá oktatásaik eredményességének tudományos vizsgálata szerény mértékben valósult meg. Ennek megfelelően létfontosságú a humán erőforrás mellett az anyagi feltételek megteremtése, és nem utolsó sorban az oktatás-módszertani hatástanulmányok előkészítése, kivitelezése és értékelése. Fontos célkitűzés a folyamatos, tudományos igényű vizsgálatok megvalósítása, és ezek tükrében a modern oktatási anyagok összeállítása. A konferencián mindezek mellett felhívták a figyelmet a lehetséges veszélyekre is, többek közt a többi szervezet, illetve az egyes országok eltérő álláspontjának nehézkes összehangolására, a Vöröskereszt-szervezetek elsősegélynyújtás terén betöltött lehetséges egyeduralmára, valamint a hatékony megvalósításokhoz elengedhetetlen állami és politikai döntéshozók bevonásának szükségességére.
 

A szakmai kutatások és eredmények alapján indokolt a protokollok ötévenkénti felülvizsgálata és szükség esetén megújítása, különös tekintettel a keringési rendszert érintő vészhelyzetek ellátásával (Emergency Cardiovascular Care –ECC) és az újraélesztéssel kapcsolatos (CPR) irányelvekre. Megemlítik a gyermekellátás (Pediatric Advanced Life Support – PALS), az emeltszintű újraélesztés (Algorithms for Advanced Cardiac Life Support – ACLS) és az újszülött újraélesztés (Neonatal Resuscitation Program – NRP) területén történő folyamatos kontrollt, illetve protokollújítást.

A Nemzetközi Elsősegélynyújtási Tudományos Testület (International First Aid Science Advisory Board) felhívja a figyelmet arra, hogy az elsősegélynyújtásnak nemcsak tudományos, hanem oktatási és törvényhozási vonatkozásai is vannak. Az, hogy a segélynyújtás éppen milyen területeket érint, az aktuális körülmények határozzák meg. A testület azt is felismerte, hogy rendkívül kevés bizonyíték áll rendelkezésre a laikus elsősegélynyújtás eredményeivel kapcsolatban, az irányelvek többsége az egészségügyi tapasztalatokra alapozik, sokszor azok leegyszerűsített változatai. Ennek tükrében ők is hangsúlyozzák az ez irányú kutatások fontosságát. A szakirodalmak elemzésével feltérképezték azon, különösen kritikus területeket, amelyeket a jövőben minél előbb vizsgálat alá kell vetni. A vizsgálati eredmények alapján szakmai konszenzusra kell jutni, majd aktualizálni és egységesíteni az irányelveket és oktatási anyagokat.

Az egységes irányelveket tartalmazó dokumentumnak ki kell terjednie az alábbi területekre:
  • Bevezetés – téma fontossága
  • Elsősegélynyújtás
  • Újraélesztés
  • Lelki tényezők
  • Oktatás
  • Irodalomjegyzék

A megszülető irányelvek célközönsége:
  • nemzeti szervezetek,
  • egészségügyi és tudományos testületek,
  • tanfolyamok és képzések fejlesztői,
  • önkéntes vezetők.
A célközönség meghatározásában azonban nem szerepelnek a laikusok.

A tervek szerint a dokumentumot bárki ingyenesen felhasználhatná, természetesen nonprofit módon, a forrás megjelölésével.

 
Forrás: Dr. Pascal Cassan, Dr. Ayham Alomari (2011) The First IFRC International FA and Resuscitation Guidelines 2011

Utolsó frissítés: 2014.07.09.