Teendő munkahelyi baleset esetén


1. Helyszínbiztosítás (további sérülések elkerülése, áramtalanítás stb.)

2. Munkahelyi elsősegélynyújtó / üzemorvos értesítése

A 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 46.§ értelmében minden munkahelyen biztosítani kell:

  • minden műszakban,
  • a munkavállalók létszámának
  • és a munkavégzés veszélyességének

megfelelő számú  kiképzett munkahelyi elsősegélynyújtót.

Munkahelyi elsősegélynyújtó tanfolyamra jelentkezhet ITT>>

3. Mielőbb rendelkezésre kell bocsátani a munkahelyi elsősegély-felszerelést

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM alapján biztosítani kell a:

  • munkavállalók létszámának
  • és a tevékenység veszélyességének

függvényében a megfelelő beltartalmú elsősegély-felszerelést.

Munkahelyi elsősegély-felszerelések beszerzése>>

4. Elsősegélynyújtás

 

 

5. Mentőhívás

6. Dokumentáció/bejelentés

6.1. A munkáltatónak meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e az esetet.

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. (A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87.§) Bővebben>>

 

6.2. Amennyiben munkabalesetnek tekintendő az eset meg kell állapítani, hogy a baleset okozott-e munkaképtelenséget. Amennyiben munkaképtelenséget NEM okozott akkor bejelentési kötelezettség nincs.

Amennyiben a munkabaleset munkaképtelenséget okozott rögzítési kötelezettség van. A rögzítés a Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével történik. Az eseményt a munkáltató köteles kivizsgálni, annak dokumentációját telephelyén őrizni. A baleset kivizsgálásába érdemes szakembert bevonni, ez jelentősen csökkenti a későbbi jogi vitákat!

Ha a munkaképtelenség 1-3 nap közötti a jegyzőkönyvet a munkáltatónak el kell küldenie az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak.

Ha a munkaképtelenség 3 napnál hosszabb az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mellett a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek is el kell juttatni a jegyzőkönyvet.

 

6.3. Ha súlyos munkabaleset történ értesíteni kell a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőséget!

Súlyos munkabaleset esetén

a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
b) valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

5/1993.(XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III. 9.) SZMM alapján:

súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni és ezután a helyszín a szükséges mértékben megváltoztatható.

 

6.4. Egyéb dokumentumok

A munkahelyeken a munkabalesetekkel kapcsolatban az alábbi dokumentumok vezetése és ismerete lehet szükséges:

  • baleseti napló,
  • baleseti meghallgatási jegyzőkönyv,
  • munkabaleseti jegyzőkönyv,
  • a baleset helyszínének kódszáma,
  • munkabaleseti jegyzőkönyvek összesítője.

 


Utolsó frissítés: 2017.01.01.