Tények a hazai halálozási statisztikákról


Az elsősegély-oktatatások fontos motivációs tényezői lehetnek egyes statisztikák ismertetése. Az sem mellékes, hogy az elsősegélyismeretek, az egészségfejlesztés tárgykörébe tartoznak, így a betegségmegelőzéssel kapcsolatos információk átadása elengedhetetlen. Ezen tevékenységek támogatását szolgálja tényeken alapuló cikkünk.

 

A magyar halálozás az uniós átlagnál 70 százalékkal magasabb

A KSH és az EUROSTAT adatai alapján hazánkban ezer lakosra 13,4 halálozás jut (2016), amellyel az Európai Unión (EU-28) belül az ötödik helyet foglaljuk el. A halálozási ráta egyetlen év alatt is nyomonkövethető növekedést mutat. Hosszabb élettartamra számíthatnak a fővárosiak, a magasabb képzettségűek és a nők.

Az egészségfejlesztés terén az iskoláknak kulcsszerepet kell betöltenie!

Ha ezt a lépést nem lépjük meg nem várható sem rövid, sem hosszabb távon javulás!

 

Kiugróan magas a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás

Míg az Európai Unióban 100 ezer lakosra 383 szív- és érrendszeri betegség miatti halálozás jut, addig hazánkban ez az arány 778, azaz kétszer annyi.

Ha a szívizom elégtelen vérellátására (ischaemiás/iszkémiás szívbetegség pl.: angina, infarktus) vonatkozó adatokat nézzük az Unióban 100 ezer lakosra 132, hazánkban 397 halálozás jut, azaz háromszor annyi.

Rosszabbak vagyunk vastag- és végbélrák és tüdőrák tekintetében, az Uniós (EU-28) átlaghoz közelítünk a légzőszervi és a méhnyakrák halálozás tekintetében. Jobban teljesítünk az idegrendszeri betegségek terén, bár ez feltehetően összefüggésben van a korábbi halálozással.

2015-ben 131.697 halálesetet regisztráltak, ebből 45.507 (35%) bizonyítottan szív- és érrendszeri, a becsült arány (50-54% közötti). A szív- és érrendszeri halálozások megoszlása:

  • heveny szívizom elhalás (infarktus) 6.028 fő összhalálozás 4,6%, szív- és érrendszeri betegségeken belül 13%
  • egyéb ischaemiás szívbetegség 26.979 fő összhalálozás 20,5%, szív- és érrendszeri betegségeken belül 59,3%
  • agyér-betegség 12.500 fő összhalálozás 9,5%, szív- és érrendszeri betegségeken belül 27,5%

A heveny szívizom elhalás csökkenő tendenciát mutat (20 év alatt felére csökkent), azonban az egyéb (ischaemiás) szívbetegségek és az agyér-betegség miatti halálozás növekvő tendenciát mutat.

 

Rosszindulatú daganatok

A lakosság kb. egynegyede rosszindulatú daganatban hal meg, ezek közel fele korai stádiumban gyógyítható lenne. 2015-ben 32.792 honfotársunkat vesztettük el ennek következtében.

 

A rizikó tényezők ismertek

A szív- és érrendszeri betegségek rizikótényezői jól ismertek:

  • genetikai faktor
  • egészségtelen táplálkozás
  • mozgásszegény életmód
  • dohányzás
  • stressz

Könnyen belátható, hogy az öt tényezőből négy teljesen kiküszöbölhető. Ezek részletes kifejtésére nem térünk ki, azonban pár gondolatot érdemes megemlíteni.

Egészségtelen táplálkozás elsősorban a túlzott cukorfogyasztásra vezethető vissza, bár kétségkívül a túlzott zsír- és sófogyasztés sem szerencsés. Leegyszerűsítve az táplálkozik egészségesen, aki elfogyaszt naponta fél kilogramm háromféle színű nyers zöldséget.

A mozgásszegény életmód kiküszöbölésére heti három alkalommal, legalább 45 percnyi mozgás javasolt.

 

"Érdekességek"

2016-ban először bizonyították a halálozási arány emelkedése és az éghajlatváltozás közti kapcsolatot.
A munkahelyi stressz, a kiégési szindróma (burn out) és az egyéb mentális problémák jelentős mértékben növelhetik a korai halálozást.

 

A megelőzés mellett fontos a korai felismerés is!

A magas vérnyomás, az emelkedett vérzsírszint és a cukorbetegség felismerése jelentős szereppel bír. Ezek korai kezelése segíthet a későbbi szövődmények minimalizálásában.

 


Szerző: Marsi Zoltán
Utolsó frissítés: 2017.03.15.