A vérzések típusai
A vérzéseket többféleképpen lehet csoportosítani.
1. Értípus szerint
2. Intenzitás szerint
3. A sérülés helye szerint
4. Külső vagy belső
Értípus szerint
A vérzéseket a korábban legelterjedtebb felosztás szerint három típusra osztjuk: hajszáleres, vénás és artériás.
A hajszáleres, más néven kapillárisvérzés gyenge intenzitású, nem ritkán csupán kisebb cseppekben jelentkezik a sérült bőrfelületen. Ellátásának kulcseleme a fedőkötés alkalmazása.
A vénás (visszeres, gyűjtőeres) vérzés intenzitása már lehet erősebb, a vér színe rendszerint sötétpiros. Ellátásának kulcseleme a direkt nyomás, illetve a nyomókötés alkalmazása.
Artériás (ütőeres, verőeres) vérzés tipikus jellemzője az élénkpiros, lüktető sugárban távozó vérzés. Ellátásának kulcseleme a direkt nyomás, illetve a nyomókötés alkalmazása. A korábban elterjedt artériás nyomópont elnyomása már NEM javasolt!
Intenzitás szerint
Az elsősegély-nyújtási protokollok egyszerűsítésével nyert jelentős teret az intenzitás szerinti felosztás. Ez alapján a vérzéseknek két típusát különítjük el: a gyenge és az erős vérzést. Előbbi esetben az ellátás kulcseleme a fertőtlenítés és fedőkötés, míg utóbbinál a direkt nyomás alkalmazása.
A sérülés helye szerint
A vérzések specifikusabb felosztása, mely a vérzés helyének függvényében határoz meg ellátási javaslatokat. Ezek közül kiemelendők az alábbi vérzések: orr, fül, szájüregi, hüvelyi, húgyúti, végbél.
Külső vagy belső
Külső vérzésnek tekintjük a hagyományosan ismert vérzéseket, melyek a testen kívülre ürülnek. Belső vérzések esetén a vér nem távozik a külvilágba, a testen belül marad.
Ajánlott oldalak
Az érhálózat felépítése és működése>>
Az emberi vér>>
| Köszönjük, hogy tiszteletben tartja a szerzői jogokat és hivatkozás nélkül nem vesz át tartalmat! |
Marsi Zoltán - tanár, elsősegély-szakoktató
Utolsó frissítés: 2018.01.27., 2015.11.29., 2013.01.02.