Korcsolyázás


Jégre lépés előtt

Műjégpályákon kisebb az esély a súlyosabb balesetekre, ezért először lássuk a természetes jégen való tartózkodás veszélyeit! Talán a legfontosabb tanács, hogy soha ne merészkedjünk egyedül befagyott tóra! Mindig legyen valaki a közelben, aki baj esetén segíteni tud! Fontos, hogy jégre lépés előtt ellenőrizzük a vastagságot (min. 8 cm), mert a legfőbb veszélyt a beszakadás jelenti. A legbiztonságosabb az átlátszó, homogén jég, viszont ha már kisebb légbuborékok vannak benne, a teherbírása nagyon alacsony. Amennyiben valaki léket vág, köteles azt feltűnően megjelölni, de azért érdemes szétnézni, hogy látunk-e kisebb-nagyobb réseket.

 



A jégen

Miután rámerészkedtünk a befagyott vízfelszínre, célszerű sekély részek fölött maradni és figyelni a lékeket, repedéseket. Lehetőleg ne tartózkodjunk egyszerre sokan egy helyen, mert ez növeli a beszakadás esélyét! Ha nem korcsolyával vagyunk, lehetőleg egyenletesen mozogjunk, ne végezzünk hirtelen mozdulatokat, mert könnyen megrepedhet a jég!


Ha mégis bekövetkezik a baj

Amennyiben megreped vagy recseg alattunk a jég, óvatosan hasaljunk le a súlyunkat jól eloszlatva, és lassan próbáljunk meg biztonságos felület felé kúszni! Ha mégis beszakad alattunk vagy más alatt a jég, a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba! Kerüljük a hirtelen mozdulatokat, próbáljunk kimászni a vízből és szintén hason kúszni a part felé! Ha nem tudunk kimászni, mert a jég újra és újra beszakad, törjünk magunknak utat a partig és ott másszunk ki.
 
 
Vízbeesés után



Fontos a jeges vízbe esett sérült megfelelő ellátása! Lehetőség szerint vigyük zárt, meleg helyre, adjunk neki száraz ruhát és meleg (de nem forró!) italt! Fontos a fokozatos felmelegítés! Távolítsuk el a testékszereket (pl. gyűrű,) és figyeljük a kihűlés jeleit: zavart beszéd, fáradtság, közöny, alacsony légzés- illetve pulzusszám, rossz reflexek, izommerevség. 





Viseljünk sisakot!
Akár természetes, akár műjégen korcsolyázunk, fennáll az esés és a kisebb-nagyobb balesetek veszélye. Kezdőknek és gyerekeknek mindenképp ajánlott sisakot hordani, de ha ez nem megoldható, legalább sapkát vegyen fel mindenki, mert az is sokat tompít az ütésen. A jégen elesve könnyen beüthetjük a fejünket, és az ütés erősségétől függően agyrázkódást vagy koponyasérülést szenvedhetünk. Az agyrázkódás fő tünetei: hányinger, hányás, fejfájás, szédülés, koordinációs zavarok, látászavar, zavart beszéd, emlékezet-kiesés, eszméletvesztés. A koponyasérülés tünetei: fejfájás, nyílt seb, deformitás, dudor, fül- és/vagy orrvérzés, hematóma a szem körül, eszméletvesztés, hányinger. Amennyiben agyrázkódásra vagy koponyasérülésre gyanakszunk, mindenképp hívjunk mentőt!


Kesztyű

Nem csak a hideg, de a biztonság érdekében is érdemes kesztyűt húzni! Ugyan minimális rá az esély, de ha valaki véletlenül átmegy a kézen korcsolyával, akár amputálódhat is az ujj. Ennél sokkal gyakoribb veszély a zúzódás és a törés, amik ugyan jóval enyhébbek, de szintén nem túl kellemesek. Erős fájdalom, véraláfutás és duzzanat jelzi, ha a kézzel komolyabb sérülés történt.

 
Figyeljünk a kihűlésre!

Aktív testmozgás közben nincs reális esély a kihűlésre azonban, ha meguntuk a testmozgást, a pálya szélén ücsörögve hamar csökkenhet testhőmérsékletünk! A hidegrázás, libabőr csupán az első stádium, a második stádium jellemzője a fáradtság, álmosság, letargia. Figyeljünk magunkra és egymásra is!

 




Szerző: Koszorú Kamilla

Utolsó frissítés:
2013.01.12 (KK)