Baleset

Az emberi szervezetet ért hirtelen bekövetkező, előre nem tervezett, nem szándékos sérüléseket balesetnek nevezzük. A baleset további jellemzője, hogy bekövetkezése előtti észleléssel el lehetett volna kerülni. Csoportosításuk többféle lehet, az alábbiakban a leggyakoribb, tevékenység szerinti felosztást ismertetjük. Zárójelben a 2018-ban bekövetkezett magyarországi esetszám olvasható. Eszerint lehet:

• orvosi ellátást igénylő baleset 690.000 fő - forrás: UNION Biztosító
• háztartási vagy otthoni kb. 250.000 fő, ebből halálos 1.733 - forrás: KSH,
• munkahelyi 23.738, ebből súlyos sérült 178, halálos 79 - forrás: KSH,
• közlekedési 16.951, ebből súlyos sérült 4.896, halálos 567 - forrás: KSH,
• gyermekbaleset kb. 500.000, ebből halálos 100-120 - forrás: medicaonline,
• sport kb. 13.000 fő.

A fentieken kívül további lehetőségek is vannak, gyakoriságuk azonban a többihez viszonyítva elhanyagolható.

Sérülések

A testi sérülések, valamilyen külső behatás (pl.: fizikai, kémiai) miatt alakulnak ki, amely következtében a szervezet sejtjeiben, szöveteiben alaki és/vagy műkdöési zavar (eltérés) alakul ki. 

A sérülések többféleképpen csoportosíthatók (Betlehem József):

A) A sérült rész jellege szerint

A sérülések egyik csoportosítási lehetősége szerint beszélhetünk lágyrész, illetve vázrendszeri sérülésekről. Lágyrész-sérülés esetén a bőr és/vagy az izomzat (illetve a körülöttük lévő kötőszövet), vázrendszeri sérülés esetén a csont és/vagy ízületek sérülnek.

• lágyrész-sérülés (bőr, izom, kötőszövet)
• csont-, ízületi sérülés (törés, rándulás, ficam)
• idegsérülés (gerincvelő, agy).

B) A kiváltó ok alapján az alábbi sérüléstípusokat különböztetjük meg

• mechanikai (surlódás),
• hőmérséklet okozta (hideg, meleg),
• maróanyag,
• elektromos,
• sugárzás (radioaktív, UV stb.).

• sérülés (akut seb)
• krónikus (valamilyen betegségre visszavezethető)

A krónikus sebek leggyakrabban keringési elégtelenségre (érszűkület, cukorbetegség) vezethetők vissza. 

A következőkben egy általános, laikusoknak szóló, akut sebekre vonatkozó osztályozást mutatunk be.

Horzsolt (Abrasio):
Az egyik leggyakoribb sebtípus, melyet mechanika hatás okoz. A sérülés mélysége csekély, sokszor csak a kültakaró legfelső rétegét érinti. Fertőzésveszély közepes, gyógyulás gyors és általában hegmentes. Pl.: elesés.

Vágott és metszett seb (Vulnus scissum et caesum):
Éles eszköz okozta seb, melynek szélei egyenesek. Általában erős vérzés kíséri. Az elfertőződés ritka, gyógyulás gyors és általában hegmentes. Pl.: kés okozta vágás.

Szúrt seb (Vulnus Punctum):
A seb (szúrt csatorna) mélysége gyakran nehezen megállapítható, így sokszor fennáll a belső szervek sérülésének esélye is. Egyes esetekben kimeneti seb is keresendő. A vérzés intenzitása függ az érintett területtől és a sebet okozó eszköz vastagságától. Mélysége miatt nagyobb a fertőzésveszély. P.: kés okozta szúrás.

Repesztett seb (Vulnus Ruptum):
Nehezen gyógyuló, egyenlőtlen sebszélek jellemzik. A kültakaró a mechanikai hatástól távolabb szakad szét. A vérzés általában csekély, a fertőzésveszély viszont nagy.

Szakított seb (Vulnus Lacerum):
Általában nagyobb kiterjedésű, több lebenyre tagolódó, változó intenzitású vérzéssel járó sebtípus. Pl.: éles, hegyes tárgy a bőrt felszakítja.

Zúzott seb (Vulnus Contusum):
Tompa erő behatás következménye, mely általában csekély vérzéssel, fájdalommal jár. A sebszélek egyenletlenek.

Roncsolt seb:
A szakított és a zúzott seb keveréke.

Harapott seb (Vulnus Morsum):
Állatok okozta seb, mely kiterjedése és vérzésintenzitása igen eltérő lehet. Változatos továbbá a mélysége is. Valamennyi sebtípus közül itt a legnagyobb a fertőzésveszély, az állat szájából, nyálából bekerülő kórokozók miatt.

Lőtt seb (Vulnus Sclopetarium):
Kiterjedése, vérzésintenzitása igen tág határok között mozog. Minden esetben feltételezni kell a belső szervek sérülését (kivétel végtaglövések), továbbá mindig indokolt kimeneti seb keresése.