Baleset
Az emberi szervezetet ért hirtelen bekövetkező, előre nem tervezett, nem szándékos sérüléseket balesetnek nevezzük. A baleset további jellemzője, hogy bekövetkezése előtti észleléssel el lehetett volna kerülni. Csoportosításuk többféle lehet, az alábbiakban a leggyakoribb, tevékenység szerinti felosztást ismertetjük. Zárójelben a 2018-ban bekövetkezett magyarországi esetszám olvasható. Eszerint lehet:
A fentieken kívül további lehetőségek is vannak, gyakoriságuk azonban a többihez viszonyítva elhanyagolható.
Sérülések
A testi sérülések, valamilyen külső behatás (pl.: fizikai, kémiai) miatt alakulnak ki, amely következtében a szervezet sejtjeiben, szöveteiben alaki és/vagy műkdöési zavar (eltérés) alakul ki.
A sérülések többféleképpen csoportosíthatók (Betlehem József):
A) A sérült rész jellege szerint
A sérülések egyik csoportosítási lehetősége szerint beszélhetünk lágyrész, illetve vázrendszeri sérülésekről. Lágyrész-sérülés esetén a bőr és/vagy az izomzat (illetve a körülöttük lévő kötőszövet), vázrendszeri sérülés esetén a csont és/vagy ízületek sérülnek.
B) A kiváltó ok alapján az alábbi sérüléstípusokat különböztetjük meg
C) A sérülés megjelenése szerint
Eszerint az emberi testet ért sérüléseket két nagy csoportba soroljuk: nyílt és zárt sérülések. Előbbi esetben a kültakaró folytonossága megszűnik, azaz seb keletkezik, míg utóbbi esetben seb nem keletkezik. Nyílt sérülések közé tartoznak a sebzések (vérzés, égés, fagyás, vegyszer okozta marás, sugárzás okozta sebek), a nyílt törések és nyílt testüregi sérülések. Zárt sérülés a hematóma, a rázkódás, a zúzódás, a rándulás és a ficam, továbbá a zárt törések. Természetesen mindkét sérüléstípusnak léteznek egyéb fajtái is.
Sebtípusok
A krónikus sebek leggyakrabban keringési elégtelenségre (érszűkület, cukorbetegség) vezethetők vissza.
A következőkben egy általános, laikusoknak szóló, akut sebekre vonatkozó osztályozást mutatunk be.
Horzsolt (Abrasio):
Az egyik leggyakoribb sebtípus, melyet mechanika hatás okoz. A sérülés mélysége csekély, sokszor csak a kültakaró legfelső rétegét érinti. Fertőzésveszély közepes, gyógyulás gyors és általában hegmentes. Pl.: elesés.
Vágott és metszett seb (Vulnus scissum et caesum):
Éles eszköz okozta seb, melynek szélei egyenesek. Általában erős vérzés kíséri. Az elfertőződés ritka, gyógyulás gyors és általában hegmentes. Pl.: kés okozta vágás.
Szúrt seb (Vulnus Punctum):
A seb (szúrt csatorna) mélysége gyakran nehezen megállapítható, így sokszor fennáll a belső szervek sérülésének esélye is. Egyes esetekben kimeneti seb is keresendő. A vérzés intenzitása függ az érintett területtől és a sebet okozó eszköz vastagságától. Mélysége miatt nagyobb a fertőzésveszély. P.: kés okozta szúrás.
Repesztett seb (Vulnus Ruptum):
Nehezen gyógyuló, egyenlőtlen sebszélek jellemzik. A kültakaró a mechanikai hatástól távolabb szakad szét. A vérzés általában csekély, a fertőzésveszély viszont nagy.
Szakított seb (Vulnus Lacerum):
Általában nagyobb kiterjedésű, több lebenyre tagolódó, változó intenzitású vérzéssel járó sebtípus. Pl.: éles, hegyes tárgy a bőrt felszakítja.
Zúzott seb (Vulnus Contusum):
Tompa erő behatás következménye, mely általában csekély vérzéssel, fájdalommal jár. A sebszélek egyenletlenek.
Roncsolt seb:
A szakított és a zúzott seb keveréke.
Harapott seb (Vulnus Morsum):
Állatok okozta seb, mely kiterjedése és vérzésintenzitása igen eltérő lehet. Változatos továbbá a mélysége is. Valamennyi sebtípus közül itt a legnagyobb a fertőzésveszély, az állat szájából, nyálából bekerülő kórokozók miatt.
Lőtt seb (Vulnus Sclopetarium):
Kiterjedése, vérzésintenzitása igen tág határok között mozog. Minden esetben feltételezni kell a belső szervek sérülését (kivétel végtaglövések), továbbá mindig indokolt kimeneti seb keresése.
Köszönjük, hogy tiszteletben tartja a szerzői jogokat és hivatkozás nélkül nem vesz át tartalmat! |