Baleset, sérülés, sebzés


Baleset

Az emberi szervezetet ért hirtelen bekövetkező, előre nem tervezett, nem szándékos sérüléseket balesetnek nevezzük. A baleset további jellemzője, hogy bekövetkezése előtti észleléssel el lehetett volna kerülni. Csoportosításuk többféle lehet, az alábbiakban a leggyakoribb, tevékenység szerinti felosztást ismertetjük. Zárójelben a 2014-ben bekövetkezett magyarországi esetszám olvasható. Eszerint lehet:

  • háztartási vagy otthoni (kb. 250.000 fő),
  • munkahelyi (kb. 21.000 fő),
  • közlekedési (kb. 17.000 fő),
  • sport (kb. 13.000 fő).

A fentieken kívül további lehetőségek is vannak, gyakoriságuk azonban a többihez viszonyítva elhanyagolható.

 

Sérülések

Az emberi testet ért sérüléseket két nagy csoportba soroljuk: nyílt és zárt sérülések. Előbbi esetben a kültakaró folytonossága megszűnik, azaz seb keletkezik, míg utóbbi esetben seb nem keletkezik. Nyílt sérülések közé tartoznak a sebzések (vérzés, égés, fagyás, vegyszer okozta marás, sugárzás okozta sebek), a nyílt törések és nyílt testüregi sérülések. Zárt sérülés a hematóma, a  rázkódás, a zúzódás, a rándulás és a ficam, továbbá a zárt törések. Természetesen mindkét sérüléstípusnak léteznek egyéb fajtái is.

A nyílt sérülések behatolási kaput biztosítanak a kórokozóknak, így további közös jellemzőjük a fertőtlenítés szükségessége.
 
A kiváltó ok alapján az alábbi sérüléstípusokat különböztetjük meg:
  • mechanikai (surlódás),
  • hőmérséklet okozta (hideg, meleg),
  • maróanyag,
  • elektromos,
  • sugárzás (radioaktív, UV stb.).

A sérülések egy másik csoportosítási lehetősége szerint beszélhetünk lágyrész, illetve vázrendszeri sérülésekről. Lágyrész-sérülés esetén a bőr és/vagy az izomzat (illetve a körülöttük lévő kötőszövet), vázrendszeri sérülés esetén a csont és/vagy ízületek sérülnek.

 

Sebtípusok

A kültakaró folytonosságának megszűnését sebnek nevezzük.
 
A sebek többféle szempont alapján csoportosíthatóak, pl.: alakjuk, mélységük és keletkezési okuk alapján. Egyes osztályozások az elhelyezkedésüket, míg mások a fertőzöttség fokát veszik alapul.

A következőkben egy általános, laikusoknak szóló osztályozást mutatunk be.

Horzsolt (Abrasio):
Az egyik leggyakoribb sebtípus, melyet mechanika hatás okoz. A sérülés mélysége csekély, sokszor csak a kültakaró legfelső rétegét érinti. Fertőzésveszély közepes, gyógyulás gyors és általában hegmentes. Pl.: elesés.

Vágott és metszett seb (Vulnus scissum et caesum):
Éles eszköz okozta seb, melynek szélei egyenesek. Általában erős vérzés kíséri. Az elfertőződés ritka, gyógyulás gyors és általában hegmentes. Pl.: kés okozta vágás.

Szúrt seb (Vulnus Punctum):
A seb (szúrt csatorna) mélysége gyakran nehezen megállapítható, így sokszor fennáll a belső szervek sérülésének esélye is. Egyes esetekben kimeneti seb is keresendő. A vérzés intenzitása függ az érintett területtől és a sebet okozó eszköz vastagságától. Mélysége miatt nagyobb a fertőzésveszély. P.: kés okozta szúrás.

Repesztett seb (Vulnus Ruptum):
Nehezen gyógyuló, egyenlőtlen sebszélek jellemzik. A kültakaró a mechanikai hatástól távolabb szakad szét. A vérzés általában csekély, a fertőzésveszély viszont nagy.

Szakított seb (Vulnus Lacerum):
Általában nagyobb kiterjedésű, több lebenyre tagolódó, változó intenzitású vérzéssel járó sebtípus. Pl.: éles, hegyes tárgy a bőrt felszakítja.

Zúzott seb (Vulnus Contusum):
Tompa erő behatás következménye, mely általában csekély vérzéssel, fájdalommal jár. A sebszélek egyenletlenek.

Roncsolt seb:
A szakított és a zúzott seb keveréke.

Harapott seb (Vulnus Morsum):
Állatok okozta seb, mely kiterjedése és vérzésintenzitása igen eltérő lehet. Változatos továbbá a mélysége is. Valamennyi sebtípus közül itt a legnagyobb a fertőzésveszély, az állat szájából, nyálából bekerülő kórokozók miatt.

Lőtt seb (Vulnus Sclopetarium):
Kiterjedése, vérzésintenzitása igen tág határok között mozog. Minden esetben feltételezni kell a belső szervek sérülését (kivétel végtaglövések), továbbá mindig indokolt kimeneti seb keresése.

 

Köszönjük, hogy tiszteletben tartja a szerzői jogokat és hivatkozás nélkül nem vesz át tartalmat!

 

 


Szerző: Marsi Zoltán - tanár, elsősegély-szakoktató
Utolsó frissítés: 2018.12.23., 2018.01.21., 2015.11.29., 2014.01.04.