Mit tegyünk és mit ne? Tévhitek eloszlatása a napégés ellátása kapcsán.

A napégés nem meglepő módon a leggyakoribb égési sérülések közé tartozik, amit az olvasók 4/5-e megtapasztalt már. Ellátásával kapcsolatban - szintén nem meglepő módon - számos tévhit kering. Hangsúlyoznánk, hogy egészen addig nincs is gond, amíg valamely szövődmény nem alakul ki (pl. sebfertőzés), bár szerencsére ez ritka.
 

Napégés

A napégés nem különbözik a többi égés típustól, a Napnak való kitettség függvényében enyhébb esetben bőrünk hámrétege, súlyosabb esetben az irharéteg is megsérül. Azaz első- vagy másodfokú égés alakul ki. Előbbít bőrpír, feszes bőr, fájdalom kíséri leggyakrabban, míg utóbbi típikus tünete a hólyagok megjelenése.


Mit tegyünk?

A segélynyújtásban járatosoknak már ismert, a kevésbé járatosoknak talán furcsa, de az égési sérülés a nyílt sérülések csoportjába tartozik, amelyek tipikus veszélyes, hogy elfertőződhet.

Első lépésként természetesen a további károsodást szükséges megelőzni, azaz vigyük az érintettet árnyékos helyre. Ezt követően kezdjük el minél előbb hűteni az értintett testfelületet vizes borogatással vagy legszerencsésebb esetben égési zselével.

Égési zselék>>

Az égési zseléket kifejezetten égési sérülések ellátására fejlesztették ki, segítik a hőelvonást, csökkentik a fertőzésveszélyt és a fájdalmat. Egyes készítmények már a patikákban is kaphatók.
 

Mit ne tegyünk?

Kerüljük a házi praktikákat, a tejfölt, az étolajat, a csalánfőzetet és minden egyebet! Sajnálatos, hogy számos, teljesen haszontalan, sőt olykor fertőzésveszélyt növelő vagy sebgyógyulást lassító készítmény kapható a kereskedelmi forgalomban.


Napszúrás>>