3. Az elsősegélynyújtás alapjai
- Általános bevezetés


A hirtelen bekövetkező egészségkárosodásokkor az esetek döntő többségében nincs jelen egészségügyi szakember, így a baj felismerése, az állapotfelmérés és a segélyhívás, valamint a segélynyújtás egyes lépései a jelenlévő laikusokra marad. A segélynyújtás szimbólumainál megismert ábrák (Konstantin-kereszt, Túlélési lánc) tanulmányozásával felismerhető, hogy a sürgősségi ellátás első három eleme a laikusokra, míg a további lépések a sürgősségi ellátásban jártas egészségügyi dolgozókra vonatkozik.

Megállapítható, hogy betegség, sérülés esetén az első – és sokszor a rászoruló további sorsát alapjaiban meghatározó – szereplő az a laikus személy, aki jelen van az eseménynél, vagy elsőként észleli azt. Ennek értelmében fontos szerepet kap az elsősegélynyújtó, hiszen a felismerés, a minél hamarabbi és minél informatívabb segélyhívás, valamint a készségszintű beavatkozás az ő feladata.  Emellett olyan további feladatok is várnak az elsősegélynyújtóra, mint például a megfelelő kommunikáció, valamint a beteg/sérült pszichés vezetése.

Az első három szint után következnek csak a hivatásos szaksegítők által elvégezhető feladatok, a mentés, a kórházba/gyógyintézetbe szállítás, valamint a végső egészségügyi intézményi ellátás.

Súlyos állapotú betegek/sérültek állapotát jelentősen befolyásolhatja, a megfelelő segélynyújtói beavatkozás. Az esetek döntő többségében akkor még szakember nincs a helyszínen.

Az elsősegélynyújtói tevékenység sikeres megvalósuláshoz azonban meghatározott szintű és mélységű elméleti és gyakorlati ismeret szükséges. Kívánatos tehát, hogy hirtelen bekövetkezett egészségkárosodáskor a helyszínen jelenlévők közül minél többen rendelkezzenek megfelelő elméleti és készség szintű gyakorlati ismerettel. Az így megszerzett ismeretek az élet minden területén használhatóak, hiszen az alapelvek, az alapvető beavatkozások és teendők függetlenek attól, hogy lakáson, vagy közterületen, közlekedésben, vagy munkahelyi körülmények között történt az egészségkárosodás. Természetesen vannak olyan területek, események, egészségkárosító tényezők, melyek kialakulása jellemzően egy-egy területre jellemző (pl. speciális munkahelyi anyagok okozta károsodások), és ezzel kapcsolatban további részletes ismeret is szükséges.

Az elsősegélynyújtás leegyszerűsítve tehát az alábbi részekből áll:

1. felismerés
2. segélyhívás
3. segélynyújtás.

Ez a felosztás az eddigieken felül további üzenettel is bír. Számos olyan eset fordulhat elő, amikor a három teendő közül valamelyik elvégzése akadályokba ütközik, nehezített, vagy nem megvalósítható. De mindez nem jelentheti azt, hogy nem tudunk mit tenni, azt pedig végképp nem, hogy ne is tegyünk semmit.

Előfordulhat, hogy bizonytalanok vagyunk, mekkora a baj. A segélykéréskor (mentőhívás) ilyen esetben arra is kaphatunk választ, hogy mi a teendőnk, hová fordulhatunk, mire figyeljünk stb. Számos esetben hiába tudjuk, mit kellene tenni adott helyzetben, az ismeretünk is meg van hozzá, de a kivitelezés korlátokba ütközik, vagy nem lehetséges. Ilyen eset pl. ha a sérült beszorult, nem megközelíthető, vagy eszköz szükséges az ellátáshoz, mellyel nem rendelkezünk. A fő üzenet ilyen esetekben az, hogy konkrétan beavatkozni nem tudunk, vagy nem teljes mértékben, de tudunk segíteni, hiszen a felismerést és a segélyhívást alkalmazhatjuk.

 

Az egyes lépéseket röviden az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:

1. Felismerés

Az első észlelés fontos része a veszélyhelyzet felmérése, fontos külső körülmények, valamint a beteg állapotára vonatkozó riasztó tünetek felismerése.

Riasztó tünetek:

  • Eszméletlenség/tudatzavar
  • Gyér/szapora/szabálytalan légzés
  • Légzés és/vagy keringés hiánya
  • Nagyfokú sápadtság
  • Bő vérzés
  • Jelentős sérülés (égés, deformitás)
  • Nagy fájdalom
  • Görcsroham
  • Terjedő bénulás
  • Rendellenes testtartás

Ezen esetekben a beteg minden bizonnyal segítségre szorul, szaksegítség riasztása szükséges és sokszor már az elsősegélynyújtónak is fontos teendői vannak.

A jellemző tünetek egy része gyorsan, akár azonnal felismerhető (pl. bő vérzés, nagy fájdalom), míg más esetekben a bajba jutott alaposabb kikérdezése vagy betegvizsgálat deríthet fényt az állapot súlyosságára. Első ránézésre nem feltétlenül állapítható meg az agyi érkatasztrófa tünetei, de a légzés hiánya sem. Előbbi esetben kikérdezés és betegvizsgálat, míg utóbbi esetben légzésvizsgálat szükséges.

Az elsősegélynyújtás első lépése ennél lényegesen összetettebb, az alábbi főbb  mozzanatokból áll:

  • A helyszín felmérése, a biztonság megteremtése
  • A sérült állapotának felmérése (kommunikáció)
  • Eszméletlenség és életjelek vizsgálata
  • Sérülések keresése (baleseti körülmények, tapintásos betegvizsgálat)

 

2. Segélyhívás

A segélyhívás alapelve, hogy minél korábban, de a szükséges korrekt információk birtokában végezzük. A megfelelő segélyhívás alapján kerülnek riasztásra az adott feladat ellátásához szükséges mentőerők, valamint egyéb szervezet (tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem) egységei.

A mentőhívás elemei:

  • Bejelentő neve, telefonszáma
  • Az esemény pontos helyszíne
  • Sérültek száma
  • Sérültek állapota
  • Műszaki mentés szükségessége

 

 

 

3. Segélynyújtás

Látható, hogy az elsősegély első két eleme lényegében széles körben elvárható és laikus által is elvégezhető.

Nagy fontosságú a szakszerű segítség megérkezéséig történő segélynyújtás. Jellemzője, hogy bizonyos elméleti és optimális esetben gyakorlati ismereteket igényel. Kiemelendő, hogy egyes esetekben, a körülmények miatt kivitelezése teljes vagy részleges akadályokba ütközik. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy a segélynyújtó, csak a lehető legszükségesebb beavatkozásokat végezze el, ne lépjen túl kompetenciáján!

 

Köszönjük, hogy tiszteletben tartja a szerzői jogokat és hivatkozás nélkül nem vesz át tartalmat!

 

 

Ezeket is olvassa el:

1. Az elsősegélynyújtás fogalma

2. Az elsősegélynyújtás szimbólumai

3. Általános bevezető

4. A segélynyújtást segítő és gátló tényezők

5. A helyszín felmérése, a biztonság megteremtése

6. A sérült állapotának felmérése (kommunikáció)

7. Eszméletlenség és életjelek vizsgálata

8. Sérülések keresése (baleseti körülmények, tapintásos betegvizsgálat)

9. Segélyhívás

 


Szerző: Marsi Zoltán - Dr. Mártai István

Utolsó frissítés: 2015.11.28.