4. Az elsősegélynyújtás alapjai -
A segélynyújtást segítő és gátló tényezők


A sikeres segélynyújtást számos segítő és gátló tényező összessége határozza meg. A segítő szándék egy idős az emberiséggel, nem csupán elődeinknél, de az állatvilág számtalan fajánál megfigyelhető. A hirtelen kialakuló egészségkárosodás esetén azonban nem csupán a szakmai tudás számít, hanem további tényezők is. Hiába tanulta meg valaki elméletben az elsősegélynyújtást kiválóan, hiába vizsgázott belőle hibátlanul a gyakorlatban nem mindig tudja kivitelezni a tanultakat.

Segítő tényezők:

  • segíteni akarás
  • empátia
  • motiváció
  • mentalitás
  • segélynyújtói ismeretek
  • oktatás(ok)on végzett gyakorlás
  • helyszínen tartózkodók kérése
  • korábbi siker
  • bajbajutott iránti felelősség
  • bajbajutott iránti szimpátia
  • lelkiismeret
  • pszichés támogatás

Gátló tényezők:

  • félelem
  • bizonytalanság
  • szakmai ismeretek hiánya
  • gyakorlati készség hiánya
  • irtózás (vér, verejték, hányadék stb.)
  • döntési képtelenség
  • önbizalom hiánya
  • korábbi sikertelenség
  • pánikhangulat
  • félelem a nehézségektől
  • félelem, hogy rosszul cselekszik
  • félelem a következményektől
  • fokozott izgalmi állapot

 

Pszichés tényezők

A legtöbb esetben a felfokozott pszichés és élettani állapot okozza a nehézségeket. A bajt felismerve a gyakorlattal nem rendelkezők légzés- és pulzusszáma a stresszhelyzet következtében megemelkedik, ilyenkor sokszor nehéz hatékony és gyors döntéseket hozni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a baleset-szimulációra épülő elsősegély-oktatások jelentőségét, melyek egyik legnagyobb előnye a stresszhelyzetek átélése és kezelése.

 

 

A vészhelyzetben kialakuló stressz sokszor meggondolatlan, kapkodó, indulatos reakciókat vált ki, amely sem a bajbajutottnak, sem a környezetnek, sem a segítőnek nem jó. Nem ritkán találkozni olyan helyzettel, amikor a segélynyújtásban járatlan személy a stressz következtében határozott, de hibás beavatkozásokat végez, míg a megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkező személyben a stressz pont a fordítottját váltja ki és nem mer cselekedni. Említést érdemel, hogy egy ilyen helyzet mindkét típusú segélynyújtóban, a későbbiekben akár hosszabb ideig fennálló lelki zavar alakulhat ki.

A határozott, hibásan cselekvő, vagy az ön ellátását kritizáló személlyel legyen együttműködő és határozott. Győzze meg, hogy járatos a segélynyújtásban!

A biztonság megteremtését követően koncentráljon saját maga nyugalmának megőrzésére. Beszéljen hangosan, jól érthetően, tájékoztassa a bajba jutottat és a környezetét, hogy járatos a segélynyújtásban. Próbálja meg bevonni a jelenlévőket, ez is segíthet nyugalma megőrzésében. Ügyeljen arra, hogy ne alakuljon ki pánik, ez nagymértékben növeli a pszichés terhelést. Számtalan esetben fontosabb a pánik elkerülése, mint a beavatkozás megkezdése. Csökkentse pszichés terhelését azzal, hogy higgadtan, nyugodtan cselekszik. Az egyes beavatkozásoknál tájékoztassa a beteget, kérjen tőle visszajelzést.

 

Szaktudás

Nagymértékben segíti a beavatkozás sikerességét az elméleti és gyakorlati ismeretek megléte, különös tekintettel, ha az elsajátítás baleset-szimulációs módszerrel történt. Mindig fordítson időt tudása átismétlésére. Vészhelyzetben próbálja felidézni a tanultakat, gyakoroltakat, soha ne feledkezzen meg arról, hogy a mentőszolgálattól telefonon ellátási segítséget is kérhet!

 

Irtózás

A gumikesztyű, illetve az ön számára terhelő látvány letakarása (ha megoldható), pl. direkt nyomás alkalmazása és ezzel együtt a seb letakarása sokat segíthet ezen gátló tényező leküzdésében. Azonban, ha úgy érzi, nem tud helytállni, mondjon le arról, de ne feledkezzen meg a segítséghívásról!

 

Körülmények

A tantermi, olykor a baleset-szimulációra épülő képzések sem tudják mindig reprodukálni a valós élethelyzeteket. Adódhatnak olyan körülmények, amikor fizikailag, vagy a kockázati tényezők miatt nem tudja elkezdeni a segélynyújtást. Ilyenkor próbálja megőrizni nyugalmát, hívjon segítséget és tegyen meg mindent, hogy további sérülések ne alakuljanak ki.

 

Következmények

A jogszabályi részben ismertetésre kerülő információk alapján minden magyar állampolgárnak kötelessége a segélynyújtás szaktudásának megfelelően. Ezek alapján legfőképp azok vonhatók felelősségre, akik elmulasztják a segélynyújtást. Megfelelő ismeretek birtokában minimális az esély, hogy a bajba jutott állapotán jelentős mértékben rontson, ez nem jelenti azt, hogy nem kell mindent megtennie annak érdekében, hogy szakszerűen járjon el! Ha megfogadja a tanácsokat, rendszeresen ismétli tudását, törekszik a baleset-szimulációs elsajátításra kicsi az esély, hogy ne álljon helyt ilyen helyzetekben. 

 

Köszönjük, hogy tiszteletben tartja a szerzői jogokat és hivatkozás nélkül nem vesz át tartalmat!

 

 

Ezeket is olvassa el:

1. Az elsősegélynyújtás fogalma

2. Az elsősegélynyújtás szimbólumai

3. Általános bevezető

4. A segélynyújtást segítő és gátló tényezők

5. A helyszín felmérése, a biztonság megteremtése

6. A sérült állapotának felmérése (kommunikáció)

7. Eszméletlenség és életjelek vizsgálata

8. Sérülések keresése (baleseti körülmények, tapintásos betegvizsgálat)

9. Segélyhívás

 


Szerző: 
Marsi Zoltán - tanár, elsősegély-szakoktató

Dr. Mártai István - oxyologia szakorvos
Utolsó frissítés: 2015.11.28.