A Konstantin-kereszt története


A sürgősségi betegellátás egyes elemeinek ábrázolására – nemzetközileg is elterjedt formában – a Konstantin-kereszt használatos. Az egyes ágak szimbolizálják a sürgősségi ellátás egyes mozzanatait. Más megnevezésben az egyes elemeket mentési-láncként említi a szakirodalom.

A szimbólum Konstantin császár (Nagy Konstantin, Szent Konstantin, I. Constantinus vagy Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus) nevéhez köthető. I. Constantinus római császár 306-337 között uralkodott, aki elsőként engedélyezte a keresztény vallást (milánói ediktum). Több legenda is ismert a 312. évi Milvius-hídi csatával kapcsolatban. Az egyik szerint anyja, Szent Ilona bíztatta arra, hogy kérje az úr segítségét a túlerővel szembeni győzelemhez. Konstantin császár a kérést elutasította, azonban álmában egy nagy kereszt tűnt fel az égen „E jelben győzni fogsz!” felirattal. Másnap a szimbólumot felvarratta katonái ruhájára, majd győzelmet aratott. Egy másik leírás szerint a kereszt a csatába menetelés közben jelent meg a Napban. Később álmában kapta azt az égi utasítást, hogy varrassa a jelet zászlóira. A jelkép a későbbiekben általánosan elterjedt a Római Birodalomban a győzelmet szimbolizálva.