A munkahelyi elsősegélynyújtó jogköre és feladatai rendeletszerűen, konkrétan soha nem voltak definiálva és vélhetően az elkövetkezőkben sem lesznek. Az alábbiakban a nemzetközi példákat összefoglalva határozzuk meg az optimális elvárásokat.

A munkahelyi elsősegélynyújtó feladati rendkívül összetettek, ezek az alábbiak szerint foglalhatók össze:

1. Megfelelő ismeretek megszerzése, azok szinten tartása
2. Az egyes műszakokban szükséges segélynyújtók számának meghatározása, beosztása
3. A munkavállalók ismert betegségeinek feltérképezése
4. A munkahely kockázati elemzése
5. Az elsősegély-felszerelések, helyiségek karbantartása
6. Az elsősegélynyújtói tevékenységek dokumentálása
7. Fertőzések megelőzésének ismerete

A munkahelyi elsősegélynyújtó készségei

A munkahelyi elsősegélynyújtó optimális esetben egy akkreditált, lehetőség szerint nemzetközileg elfogadott alapképzésen vesz részt, a megszerzett tudását baleset-szimulációs képzés keretében emeli készség szintre, amelyet rendszeresen, legalább évente egy alkalommal ismétel, illetve továbbfejleszt.

A hazai – jelenleg nem egységesített, nem hatályos – előírások szerint az tekinthető kiképzett elsősegélynyújtónak, aki:

• szakmai képzés keretében elsősegély-oktatásban részesült
• az ismeretekből vizsgát tett

A képzés és a vizsga tematikája, szervezési formája egyetlen előírásban sincs rögzítve!

A munkahelyi elsősegélynyújtónak az alábbi elméleti és gyakorlati ismeretekkel kellene rendelkeznie:

• veszélyforrások felismerése
• baleset, hirtelen bekövetkező egészségkárosodás felismerése
• helyszínbiztosítás
• állapotfelmérés
• segélyhívás
• légútbiztosítás
• alapszintű újraélesztés
• automata/félautomata defibrillátor használata
• vérzéscsillapítás, sebellátás
• kivérzéses sokk felismerése és kezelése
• égési és vegyszer okozta marások ellátása
• vázrendszeri sérülések ellátása
• az alábbi heveny rosszullétek felismerése és kezelése: agyi érkatasztrófa, görcsroham, mellkasi szorítás, légmell, asztma, alacsony vércukorszint

A képzésnek törekednie kell arra, hogy a segélynyújtó minél korábban képes legyen felismerni a vészhelyzeteket és minél gyorsabban el tudja kezdeni a beavatkozást. Törekedni kell arra, hogy a nagyobb létszámú munkahelyeken legalább évente szervezzenek tűz/vészhelyzeti/elsősegélynyújtási gyakorlatot!

A munkahelyi elsősegélynyújtók számának meghatározása

A jogszabályi előírásokhoz igazodva a dolgozók létszámának megfelelő segélynyújtó szükséges egy-egy műszakban. A nemzetközi iránymutatások alapján az alacsony kockázatú munkahelyeken 50 munkavállalóra egy képzett elsősegélynyújtónak kell jutnia, míg a magas kockázatú munkahelyeken 25 munkavállalóként szükséges egy segélynyújtó. Szintén nemzetközi iránymutatásokban olvasható a szükséges segélynyújtók számának meghatározásának módszere, amely öt lépésből áll:

1. Határozza meg az adott műszakban dolgozók lehetséges maximális létszámát.
2. Mérje fel milyen kockázati tényezőknek vannak kitéve a munkavállalók, hány fő tevékenykedik magas kockázatú munkakörben.
3. Vegye figyelembe, hogy a munkahelyre mennyi időn belül érhet ki szaksegítség (mentő, üzemorvos, orvosi ügyelet), amennyiben ez az idő meghaladja a 15 percet minden 10. munkavégzőre szükséges egy-egy elsősegélynyújtó.
4. Bizonyos helyzetekben nem megoldható, hogy rendelkezésre álljon mindig segélynyújtó. Ilyenek azon munkahelyek, ahol a munkavállalók sokszor egyedül dolgoznak – pl. sofőr, portás, kiskereskedelem, mezőgazdaság stb. Ilyenkor biztosítani kell, hogy minden dolgozó részesülhessen alapszintű segélynyújtási képzésben.
5. Vegyes számításban, hogy szükséges-e további, tartalék elsősegélynyújtók képzése, akik pl. túlóra, idénymunka, rendezvények, szabadságolás alkalmával mozgósíthatóak.

A segélynyújtók számának meghatározásakor figyelembe kell venni a munkahely alapterületét is, optimális esetben a munkahelyi segélynyújtó(k)nak a munkahely bármely pontját 5 percen belül meg kellene tudnia közelíteni. Ezen időintervallumba bele kell számítani a segélynyújtó-felszerelés felvételéhez szükséges időt is.

Korábbi, hazai iránymutatásból ismert az elsősegélynyújtással megbízott munkatársak minimális létszáma, mely

• 6-50 munkavállaló foglalkoztatása esetén 1 fő
• 51-100 munkavállaló foglalkoztatása esetén 2 fő
• 101-200 munkavállaló foglalkoztatása esetén 3 fő
• 201-400 munkavállaló foglalkoztatása esetén 4 fő
• efelett 5 fő.

A munkavállalók ismert betegségeinek feltérképezése

Hazai környezetben nehezen kezelhető, de a munkahelyi elsősegélynyújtónak célszerű lenne megismernie az egyes dolgozók ismert betegségeit. Ezek közül kiemelendő a görcsrohamra való hajlam, a cukorbetegség és az ismert szív- vagy légzőrendszeri betegségek, továbbá az allergia. Tájékozódnia kell csökkent munkaképességűekről, a velük kapcsolatos egyedi segélynyújtói ismeretekről.

A munkahelyi elsősegélynyújtó birtokába került információkat titokban kell tartani, azok az egészségügyi szakszemélyzet kivételével csak a munkavállaló beleegyezésével adhatók tovább harmadikfél részére. A munkahelyi elsősegélynyújtó nem kötelezhető arra, hogy a birtokába került információkat a munkáltató(k) felé továbbítsa. Feladata a munkából történő részleges vagy teljes kiesés jelentése azon személy felé, aki az egészségügyi okból érintett munkavállaló helyettesítését koordinálja.

A munkahely kockázati elemzése

A munkahely kockázati elemzése nem feltétlenül, vagy nem csak a munkahelyi elsősegélynyújtó feladata, azonban a kockázati terv ismerete a munkahelyi elsősegélynyújtó számára elengedhetetlen. Hazánkban a munkavédelmi felelős és a segélynyújtói feladatok gyakran egybemosódnak, pedig két különböző szerepkörről van szó, amelyeket természetesen betölthet egyetlen személy is. A Munkahelyi kockázatkezelési terv irányelveivel korábban már foglalkoztunk.

A munkahelyi elsősegélynyújtónak tisztában kell lennie a munkahelyi adottságokkal, beleértve a speciális kockázattípusokat. Biztosítani kell, hogy a munkavállalók részére megfelelő távközlési berendezések álljanak rendelkezésre segélyhívás céljából. A kockázati tervet időről időre felül kell vizsgálni!

Elsősegélynyújtói szempontból az alábbi kérdésekre keresse a választ:

1. A munka jellege alapján milyen sérülésekre van a legnagyobb esély?
2. A veszélyeztető tényezőkkel a munkavállalók tisztában vannak?
3. Milyen korábbi balesetek, egészségkárosodások következtek be?
4. A korábbi események megelőzésére és hatékony ellátására történt törekvés?
5. Szükséges-e szakemberek bevonása a kockázati elemzés pontosításához?

Az elsősegély-felszerelések, helyiségek karbantartása

Az elsősegély-felszerelések számának és tartalmának megállapításakor a korábbi iránymutatások mellett a munkahely specifitásait is figyelembe kell venni, ennek megfelelően a szükséges eszközök listáját bővíteni. A kockázati terv figyelembe vételével kell meghatározni az elsősegély-felszerelések tárolási helyét, gondoskodni azok hozzáférhetőségéről. A segélynyújtói munkakörhöz tartozik a szükséges eszközök karbantartás (pl. defibrillátor akkumulátor), pótlása és a lejárt szavatosságú termékek (kötszerek) cseréje. Elsősegélynyújtó helyiség meglétekor tisztázni szükséges a karbantartási feladatok megosztását, ki(k) miért felelős(ek).

Az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök beszerzésének, kezelésének és utánpótlásának anyagi finanszírozása törvényileg előírtan a munkáltató kötelessége.

Az elsősegélynyújtói tevékenységek dokumentálása

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírja a munkáltatók számára a munkabalesetek bejelentési kötelezettségét, kivizsgálását és nyilvántartását. Ezekre vonatkozó részletes előírásokat a törvényen kívül a foglalkoztatásért felelős miniszter többször módosított 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelete szabályozza. A munkabalesetek dokumentálásában a munkahelyi elsősegélynyújtónak is feladatai vannak.

Azonnal kötelező jelenteni az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség felé a súlyos munkabaleseteket (ld. 8.1.fejezet), illetve az olyan eseményeket, ahol egy időben kettőnél több személy szenvedett sérülést vagy egészségkárosodást. Ilyen esetekben a helyszínt csak a legszükségesebb mértékben szabad megváltoztatni, amennyiben a körülmények jelentős megváltoztatására van szükség (pl. biztonsági okokból) törekedni kell fényképes vagy filmfelvételes dokumentációra.

Évente szükséges a szakhatóság felé jelenteni az alábbiakat:

1. Munkabalesetek száma
2. A sérült(ek) munkaköre
3. A sérülés időpontja, helyszíne, jellege, rövid leírása
4. Az sérült ellátására tett intézkedések
5. Annak ténye, hogy a sérült folytatta-e a munkáját

Jogszabály írja elő a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési kötelezettségét, valamint annak formáját, amelynek ismerete a munkavédelmi felelős feladata.

A munkahelyi elsősegélynyújtó által készített dokumentációra előírás nincs, annak elkészítése során az alábbi irányelveket érdemes figyelembe venni:

1. Sérülés, egészségkárosodás előzménye
2. Sérülés, egészségkárosodás jellege
3. Segélynyújtói tevékenység
4. Bajba jutott személyi adatai
5. Állapotváltozást rögzítő paraméterek (pulzus, vérnyomás stb.)
6. Esetleges gyógyszeradagolás
7. Ismert betegség

Minden segélynyújtói eseményt követően célszerű felülvizsgálni a kockázati tervet, a segélynyújtók készségeit, az elsősegély-felszerelések megközelíthetőségét és tartalmát! Elemezzék, hogyan lehet a beavatkozás hatékonyságát növelni. Az alábbi kérdésekre keressék a választ:

1. A segélynyújtó értesítése megfelelő volt?
2. Szükséges felszerelés rendelkezésre állt?
3. Sikerült a megadott időintervallumon belül elkezdeni a segélynyújtást?
4. A beavatkozás hatékony volt?
5. A segélyhívás (mentők, orvos) időben és tartalmilag megfelelő volt?
6. A többi (képzésben nem vagy alig részesült) munkavállaló helyesen cselekedett?

Fertőzések megelőzésének ismerete

A fertőzések megelőzésének ismerete jelentős szerephez jut a segélynyújtói tevékenység során. A megfelelő kézhigiénia és a gumikesztyű használata mellett tisztában kell lenni azzal mikor szükséges védőmaszk, illetve védőszemüveg használata. A vérrel, hányadékkal, nyállal stb. szennyezett felületek épp oly veszélyesek lehetnek, mint a vérrel érintkezett kötszerek és tárgyak. Ezen felületek kezelése, ártalmatlanítása külön figyelmet érdemel, a speciális fertőtlenítőszerek beszerzése és a veszélyes hulladék elszállítása plusz költséggel terheli a munkáltatót. A szennyezett fém, kő és fa eszközöket eszközfertőtlenítővel szükséges fertőtleníteni, az elhasznált kötszereket, textíliákat műanyag zacskóba zárva veszélyes hulladékgyűjtő helyre kell szállítani. Azon munkahelyeken, ahol gyakran keletkezik egészségügyi veszélyes hulladék a szabványnak megfelelő gyűjtőedényt kell biztosítani. Élelmiszeriparban indokolt a vágóeszközök teljes sterilizálása.

A szennyezett felületek tisztítását a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni!

Mérlegelendő a munkahelyi elsősegélynyújtók hepatitis-B elleni védőoltásának igénylése.

Szerző: Marsi Zoltán
Utolsó frissítés: 2016.12.27.

Felhasznált irodalom:
Health and Safety Executive (2013): First aid at work, London
Occupational Safety and Health Administration (2006): Fundamentals of a Workplace First-Aid Program, US
Workplace Health and Safety Queensland (2014): First aid int he workplace, Code of Practice 2014., Queensland