Tömeges baleset


Alapfogalmak

Tömeges balesetről akkor beszélünk, ha egy baleseti/megbetegedési mechanizmus fellépése folytán egy helyen, legtöbbször egy időben, négynél több személy szenved egészségügyi károsodást. A baleset helyszínét kárhelynek nevezzük, amely lehet statikus, azaz több sérült már nem várható (pl. vasúti szerencsétlenség). A kárhely lehet dinamikus, ez esetben újabb és újabb sérültekre lehet még számítani (pl. ismétlődő földrengés). Hazánkban a tömeges balesetek háromnegyede közlekedési baleset, ezt követik a vegyi balesetek, majd a mérgezések.

Megemlítendő még a katasztrófa fogalma, ez olyan mértékű káresemény, amely meghaladja egy város vagy megye egészségügyi és műszaki mentéssel kapcsolatos kapacitását, minden esetben egyéb (város, megye, ország) segítséget is igényel. A katasztrófa fogalmánál gyakran használják a nagy földrajzi kiterjedés kritériumát, ez esetben nem feltétlenül szükséges sok sérült, kiterjedhet nagyobb, lakatlan területre is.

A tömeges baleset helyszínét kárhelynek nevezzük.

Tömeges balesetek esetén a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a sérültek száma jelentősen meghaladhatja a segélynyújtók számát. További problémaként jelentkezhet a megközelíthetetlenség (vagy nehezen megközelíthetőség), valamint az infrastruktúra részleges vagy teljes hiánya.


Tájékozódjunk!

Tömeges baleset helyszínén az elsődleges a tájékozódás! Ez mind a laikusokra, mind a hivatalos szervekre igaz. Hibás, ha akár a laikus, akár a mentőegységek ellátásba kezdenek. Az elsődleges a kárhely felmérése, hány és milyen jellegű sérültre kell számítani, milyen jellegű műszaki mentés szükséges. A felmérés információit továbbítani kell az irányító központ felé, hogy ott elkezdjék a szükséges mértékű segítség megszervezését.

Kulcskérdések:

1. Mi történt, történhetett? Mennyire veszélyes a helyszín? Várható-e újabb baleset?
2. Hogyan óvhatja a segélynyújtó saját testi épségét?
3. Hány sérült lehet? Milyen jellegűek a sérülések (égések, zúzódások stb.)? Kb. hány könnyű, hány súlyos sérült van? Mennyi lehet a halottak száma?
4. Milyen műszaki segítségre lehet szükség? Tűzoltók, vegyvédelem, honvédség.
5. El lehet-e kezdeni a helyszínen az ellátást, vagy ki kell menekíteni a sérülteket (pl. tűzvész, robbanásveszély). Utóbbi esetben ún. gyűjtőhelyet kell kialakítani, ennek kiválasztása komolyabb szakmai ismereteket igényel.


A sérültek osztályozása

A hatékony ellátás érdekében a sérülteket osztályozni szükséges. E tevékenység során a mentőszolgálat orvos vagy mentőtiszt dolgozója az alábbi csoportosításokat alkalmazza:

T1 - Instabil állapotú betegek, az alapvető életfunkciók (légzés vagy keringés) zavarával. Azonnali életmentő beavatkozás, pl. légútbiztosítás szükséges. Pl.: erős vérzés, sokk, 20% feletti égés.

T2 - Stabil légzési és keringési paraméterek. 4-6 órán belül kell ellátni, különben állapotuk instabillá válhat. Ilyen lehet pl. egy combcsonttörés, sorozatos bordatörés, 10-20% közötti égés, koponyasérülés, nyílt törés.

T3 - Stabil állapotú betegek, nincs fenyegető instabilitás. Ide tartoznak a könnyebb sérültek.

T4 - Instabil állapotú betegek, akik az adott körülmények között elláthatatlanok, tekintettel arra, hogy az aránytalanság miatt nincs egyelőre megfelelő mentőerő a helyszínen. Ide tartoznak a klinikai halál állapotában lévő sérültek, továbbá az imminensek. Utóbbiaknak nincs reális esélyük az életben maradásra pl.: nyílt has vagy mellkas, súlyosan égett, élettel össze nem egyeztethető sérülések.

Természetesen a fenti kategorizálás nagy szakmai ismereteket és gyakorlatot igényel. Laikusok számára egy jóval egyszerűbb, ebből következően több hibaforrást rejtő módszert ismertetünk.

1. Életveszélyes sérültek - eszméletlen, erős vérzése van, harmad-, negyedfokú égés
2. Súlyos sérültek - vérző, súlyos törése van, nyílt törés, zavart tudatú, nagy területű égés
3. Könnyű sérült - horzsolások, zúzódások
4. Klinikai halottak
5. Halottak

Sérültek osztályozása>>

 




Szerző: Marsi Zoltán

Utolsó frissítés:

2012.03.11.
2013.01.03. (MZ)
2014.03.15. (MZ)