Európában - így hazánkban is - vezető halálokok a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek, az összhalálozás mintegy 43-45%-át teszik ki. A nők 53%-ának, a férfiak 45%-ának halálát szív- és érrendszeri betegségek okozzák (1). Ezen halálokok egyike a hirtelen szívhalál, amely hátterében (leggyakrabban) egy ingerületvezetési zavar áll, azon belül is az ún. kamrafibrilláció. Ennek során a szív remegésbe kezd, tehát nem áll le, azonban a remegés során pumpa funkcióját képtelen ellátni, azaz a keringés megáll.
A kamrafibrilláció helyreállításának leghatékonyabb módja a defibrillátor alkalmazása, azonban a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre azonnal újraélesztő készülék, így a keringést és a légzést pótolni kell. Ennek módját laikus újraélesztésnek nevezzük. Szinonim kifejezései és rövidítései: komplex újraélesztés, Basic Life Support (BLS), cardiopulmonáris resuscitation (CPR), resuscitatio, reanimáció (3).
Az újraélesztési protokoll a rendelkezésre álló statisztikai adatok, illetve az egészségügyi eszközfejlesztés tükrében általában 5 évenként frissül. Legutóbb 2025 októberében publikálta az Európai Újraélesztési Társaság (European Resuscitation Council - ERC).
Gondoljon a szívmegállás lehetőségére, ha a bajbajutott ingerekre nem reagál! (2)
A szívmegállásban szenvedő betegek 3-4%-nál jelentkeznek rövid ideig tartó, rohamszerű mozgások (görcstevékenység), ezek nehezítik a keringésmegállás felismerését. (2) Görcstevékenység esetén is gondolni kell a keringésmegállás lehetőségére! (4)
A négygyűrűs, ún. túlélési láncot először 2005-ben mutatták be, célja az újraélesztés lépéseinek egyszerű szemléltetése volt. 2025-ben a gyűrűk száma megmaradt, az egyes gyűrűk tartalma azonban némiképp módosult.
1. Megelőzés, korai felismerés és segélyhívás
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzését, a reakcióképtelenség és a légzéshiány korai felismerését és a mielőbbi mentőhívást foglalja magában (2).
2. Korai alapszintű újraélesztés (BLS) és defibrillátor használata (AED)
A rajz egy olyan személyt ábrázol, aki AED-t biztosít, miközben az újraélesztés folyamatban van (2).
3. Emelt szintű (egészségügyi) újraélesztés (ALS)
A sürgősségi dolgozók által végzett ellátás célja a szív- és agyműködés optimalizálása (2).
4. Túlélés és felépülés
Az újonnan tervezett negyedik gyűrű hangsúlyozza a felépülés fontosságát a szívmegállást túlélő és közössége életminőségének helyreállítása érdekében. A szív- és agyműködés helyreállítását az első gyűrűben ezekhez a szervekhez használt színekhez való visszatérés ábrázolja (2).
0. Biztonság
Győződjön meg arról, hogy a bajbajutott biztonságosan megközelíthető (2)!
Gondoskodjon saját maga, a szívmegállásban szenvedő személy és minden járókelő biztonságáról (2)!
Ne aggódjon, nem okozhat bajt (3)! A laikusoknak is meg kell kezdeniük az újraélesztést feltételezett szívmegállás esetén, anélkül, hogy aggódniuk kellene a szívmegállás nélküli betegek károsodása miatt (2).
Tudnia kell (3)! Az újraélesztést végző személy fertőzésveszélye alacsony (2).
Ne féljen defibrillátort használni (3)! Az AED használata során a véletlen áramütés okozta sérülés kockázata a segélynyújtók számára alacsony (2).
A fizikai sérülés kockázata alacsony a segélynyújtó számára az újraélesztés során (2)!
Gondoljon a laikusok és a szemlélők közérzetére – nyújtson nekik mentális támogatást (2)!
1. Szólítsa meg, és ezzel egy időben vállainál rázza meg a beteget!
Ha a bajbajutott reagál, az általános betegvizsgálat szabályait kövesse (3)!
Ha a bajbajutott NEM reagál hívjon segítséget (ld. 2. pont)!
2. Hívjon segítséget (112)!
Ha a bajbajutott ingerekre nem reagált kérjen meg egy jelenlévőt, hogy hívjon mentőt! Ha senki nincs a közelben hívja Ön a mentőket! Ha lehetséges maradjon a bajbajutott mellett! (2)
Ez az ajánlás egy nemrégiben elvégzett vizsgálaton alapul, amely kimutatta, hogy a legtöbb szívmegállást először a diszpécser ismeri fel a hívás során, nem pedig a helyszínen tartózkodók. (2)
3. Vizsgálja a légzést!
A segélyhívás alatt vizsgálja a bajbajutott légzését, legfeljebb 10 másodpercig! Ezalatt minimum 2 légzést kellene tapasztalnia. (2)
Ha nem reagált fektesse a hátára (4)!
Egyik kezét tegye a homlokára, másik kezének ujjbegyeivel fogja meg az állcsúcsa alatt, állát megemelve, majd óvatosan hajtsa hátra a bajbajutott fejét (4).
Fülét tegye a sérült orra elé, - szorosan (4) - így hallja a légzőmozgásokat, érzi arcán, illetve szemével figyelje a mellkas mozgását! Ezt a vizsgálatot hármas érzékelésnek hívjuk (érzem, látom, hallom). A vizsgálatot legfeljebb 10 másodpercig végezze (2)!
A lassú, nehézkes légzést, valamint más rendellenes mintákat, például agonális légzést vagy zihálást a szívmegállás jeleként kell felismerni! (2)
A szívmegállás kezdetén rövid ideig tartó rohamszerű aktivitás léphet fel. A roham megszűnése után ellenőrizni kell a légzést. (2)
Abban az esetben, ha fennáll a légúti akadály gyanúja (pl. a sérült az étteremben fekszik), keressen légúti akadályt!
A pulzus tapintásával (pl.: nyaki ütőér / a. carotis) a keringésmegállás nem ítélhető meg biztonsággal. (4)
A keringésmegállások kb. 30-60%-ában (2) jelentkezik ún. abnormális légzés (agonális légzés, "gaspolás", terminális légzés). (3)
Ennek jelei: hangos, horkoló, látványosan ritka légvétel.
Ez jelentősen megnehezíti a légzéshiány megállapítását, az újraélesztés oktatások során lehetőség szerint fel kell rá hívni a tanulók figelmét! (4)
Agonális légzés a keringésmegállások 50%-ban (4) fordul elő. Ezt általában tévesen, hatékony légzésként észlelik, pedig nem az! A laikusok által használt jellemzői: nyögés, gurgulázó, zajos, nyöszörgő, horkolásszerű, nehezített, akadályoztatott (4).
A gaspoló légzést gyakran a következőképpen interpretálja a laikus észlelő: furcsa, néha vesz egy-egy levegőt, hörög, tátog, csuklik, vesz egy nagy levegőt, mintha pipálna, úgy lélegzik, mint egy hal stb. (5)
Normális a légzés, ha:
4. Kezdje el a mellkaskompressziót!
A lenyomásokat a mellkas középvonalában, annak alsó felén végezze! (2) Ha a ruházat miatt nem tudja megfelelően megbecsülni a szegycsont helyzetét, akkor célszerű levenni a ruhadarabokat, hogy be tudja azonosítani a megfelelő lenyomási pontot. (2)
Helyezze az egyik tenyerének az élét a beteg mellkasának közepére, a szegycsont alsó felére! (2)
Helyezze a másik tenyerét az alsó tenyerére, majd kulcsolja össze az ujjait! (2)
A lenyomások során karjai legyenek, nyújtottak, merőlegesek a talajra! (2) Vállait helyezze a bajbajutott mellkasa fölé! (2)
A lenyomások mélysége 5, legfeljebb 6 cm legyen (átlagos felnőtt esetén). (2)
A lenyomások üteme 100-120/perc legyen, a lehető legkevesebb megszakítással! (2)
Minden egyes lenyomás után hagyja a mellkast teljesen felemelkedni, kerülje a mellkason való támaszkodást! (2)
A mellkaskompressziókat kemény talajon végezze! Ha ez nem oldható meg, mert pl.: nem tudja leemelni az ágyról, kezdje el az ágyon, a lenyomások mélységével kompenzálja a matrac rugalmasságát (mélyebbre nyomja)! (2)
5. Végezzen két befújást!
Amennyiben tanulta, járatos, van gyakorlata végezzen két befújást. (2) A befújás végezhető szájból szájba és szájból orrba is. (2) Végezhető közvetlenül bőr kontaktussal, de végezhető lélegeztető maszkon/kendőn keresztül is. (2)
A bajbajutott fejét hajtsa hátra, szájból szájba történő lélegeztetéskor az orrát fogja be, majd egy normál légvételnyi (tehát nem erőltetett mennyiségű, 500-600 ml) levegőt fújjon a beteg szájába. (2)
Szájból orrba történő lélegeztetéskor a bajbajutott fejét hajtsa hátra, ajkait az állának segítségével zárja össze, orrát légvételt követően vegye a szájába. Egy normál légvételnyi (tehát nem erőltetett mennyiségű, 500-600 ml) levegőt fújjon a beteg orrába. (2)
Annyi levegőt fújjon be, hogy a mellkas emelkedni kezdjen, kerülje a túlfújást! (2)
A befújást követően arcát fordítsa a sérült mellkasa felé, nézze annak süllyedését, illetve vegyen friss levegőt, majd fújjon be még egyet.
Ha két próbálkozás után sem sikerült a befújás, gondoljon idegentest okozta légúti elzáródás lehetőségére! (2)
Ha nem tanulta/gyakorolta a befújásos lélegeztetést, folyamatos mellkasi kompressziókat végezzen, megszakítás nélkül! (2)
Egy befújás 1 másodpercig tartson. (2)
A két befújás maximum 10 másodpercet vegyen igénybe, hosszabb időre ne szakítsa meg a mellkasi lenyomásokat! (2)
6. Folytassa az újraélesztést!
30 mellkasi lenyomást 2 befújás kövessen. 30:2
Az újraélesztés az alábbi esetekben fejezhető be:
Automata/félautomata defibrillátort (AED) bárki használhat. Akkor is, ha ilyen irányú képzésben nem részesült! (2)
Használjon AED-t, amint rendelkezésre áll! (2)
Nyissa ki az AED fedelét (ha van). Egyes AED készülékek automatikusan bekapcsolnak a fedél felnyitásakor. Ha nem kapcsol be automatikusan, keresse meg a bekapcsológombot, és kapcsolja be! (2)
Kövesse az AED hang- és vizuális utasításait! (2)
Rögzítse az elektródákat a személy csupasz mellkasára az AED-n (vagy az elektródákon) látható pozíciónak megfelelően! (2)
Az elektródákat a csupasz bőrre szükséges felhelyezni. Hölgyeknél, amennyiben ez a melltartó helyzetének változtatásával megoldható, nem szükséges levenni azt! (2)
Egyes készülékek nem elülső-oldalsó elektródával rendelkeznek, hanem elülső-hátsó elektródával (pl.: gyermekelektróda). (2)
Amennyiben Ön oktatói tevékenységet végez, vegye figyelembe a Nemzetközi Vöröskereszt témával kapcsolatos javaslatait!
Felhívjuk figyelmét elsősegélynyújtást oktató képzésünkre, amelyről az alábbi linken tájékozódhat.
Támogassa a tanulókat abban, hogy kellő önbizalommal és hajlandósággal próbálkozzanak az újraélesztéssel (6).
Ismertesse a csak mellkasi nyomásokra épülő újraélesztés technikáját, mutassa be a lélegeztető maszkok és fóliák alkalmazásának lehetőségét (6)!
Olyan helyzetben, ahol nem áll rendelkezésre defibrillátor, illetve a sürgősségi ellátás belátható időn belül nem érkezik meg, fel kell készíteni a tanulókat, hogy az újraélesztés nem fog eredményre vezetni (6).
A technikai és oktatási módszerek fejlődése ellenére a sikeres újraélesztés aránya továbbra is kevesebb, mint 10 % (Bobrow et al., 2010; Kazaure et al., 2013).
Beszéljék át, hogy családi, iskolai, munkahelyi környezetben mely személyeknél nagyobb a keringésmegállás kockázata (6)!
Készítse fel a tanulókat, hogy nagy eséllyel egy általuk ismert személy keringésmegállásának lesznek szemtanúi (6)!
A légúti fertőzésektől való félelem jelentősen csökkentheti a szabályos (befújásos) újraélesztési hajlandóságot. Ilyen esetekben a csak kompresszió technika is elegendő lehet. A valóságban a fertőzésveszély igen csekély (6).
Közoktatással kapcsolatos ajánlások:
Vezesse be a korai újraélesztési képzést a kisgyermekkori nevelésben (kb. 4-6 éves korban), és építse be az éves újraélesztési képzést az iskolai tantervekbe. (2)
Minden iskolás gyereknek minden évben részt kellene vennie a BLS képzésen. (2)
Szerző: Marsi Zoltán