Égések (kisebb) és forrázások (gyermek)
A gyermekkori forrázások és kontaktégések (tárgy okozta) a leggyakoribb gyermekkori sérülések közé tartoznak (2). Az egyes baleseti mechanizmusok előfordulása jól követhető. Kisgyermekkorban és alacsonyabb szociális környezetben élők mindkét nemnél közel azonos mértékben fordulnak elő, míg gyermek és kamaszkorban a lányoknál gyakoribbak. Ezek döntő többsége háztartási baleset (2). Kamaszkorban megemelkedik az áramütéssel kapcsolatos esetek száma, ezek a fiúk körében gyakoribbak (2). Kisgyermekkorban a háztartási égések 70%-a megelőzhető lenne (3). A gyermekkori égések 60%-a 5 éves kor alatt következik be, döntő többségük forrázás (3).
Megelőzés:
Balesetmegelőzés tekintetében számos hazai és nemzetközi statisztika áll rendelkezésre, ezek komoly támpontot adhatnak a szülők, nagyszülők, pedagógusok és mindenki más számára (2).
A cikk elsősorban a kisebb forrázásokról és égésekről szól, ugyanakkor szót ejtünk a súlyosabb kimenetelű esetekről is balesetmegelőzési szándékkal. Öt éves kor alatt az égés okozta halálozás 67-75%-a forrázásra, 10-15%-a kontaktégésre vezethető vissza. 5 és 18 éves kor között a lángégés okozza a legtöbb halálos kimenetelű égést (60%), második helyen a forrázás (20%), harmadik helyen az elektromos égés (5%) áll (2,3). Utóbbiak döntő többsége halálos kimenetelű (3).
- a fürdőszobai bojler vízhőmérséklete ne haladja meg az 55 Celsius-fokot (3),
- előbb a hideg, majd a meleg vizet nyissuk ki, elzáráskor fordítva (3),
- a kamillás gőzölés eredményessége vitatható, balesetveszélyessége azonban nem (3),
- a lelógó terítő és az azon lévő forró étel/ital gyakori veszélyforrás (3),
- kisgyermek konyhában lehetőleg ne tartózkodjon (3),
- főzéshez a tűzhely hátsó melegítőit használjuk (3),
- a tűzhelyről ne nyúljon ki az edény nyele, amely a kisgyermek által megragadható (3),
- melegítő/forró eszközök zsinórja (pl.: kenyérpirító) ne lógjon le, ne legyen a kisgyermek számára elérhető (3),
- a már kihúzott, de még forró háztartási eszközök (pl.: vasaló) is veszélyforrás (3),
- földre ne helyezzen forró folyadékot hűlni (3),
- a kihűltnek hitt parázs is okozhat kisebb-nagyobb égéseket (3),
- ne fogyasszon forró folyadékot akkor, ha gyermeke az ölében ül (3),
- a kályhát és egyéb fűtőberendezéseket kerítsék körbe (3),
- fontos az égéssel kapcsolatos prevenció minél szélesebb körű terjesztése a szülők körében (3),
Számos országban már óvodás korban kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a kisgyermek felismerje a tüzet, elsajátítsa a menekülési lehetőségeket és megtanulja a segélyhívást (2).
Tünetek:
A kisebb égések, forrázások leggyakoribb tünetei:
- bőrpír (1),
- duzzadt bőr (1),
- fájdalom az égés területén (1),
- hólyagok megjelenése (1).
Ellátás:
0. Ügyeljen a biztonságra!
1. Kezdje el a mielőbbi hűtést!
2. Fedje sterilen a sebet!
3. Hívjon mentőt (112), ha:
További teendők:
Keresse a lehűlés jeleit (2)!
Keresse a sokk tüneteit (2)!
Minden, gyermeket ért égésnél orvoshoz szükséges fordulni (1,4), bizonyos esetekben azonnali (mentő) beavatkozás szükséges ld. Ellátás, mentőhívás.
Amit NE tegyen!
A bőrbe égett ruhát ne próbálja kiszedni (2)!
NE tegyen a sebre tejfölt, margarint, étolajat, sebhintőport, kenőcsöt, zsiradékot (1)!
NE alkalmazzon közvetlenül jeget hűtésre (1)!
NE szúrja ki a kialakult hólyagokat (1)!
NE alkalmazzon hűtést nagy kiterjedésű és mély égési sérülések esetén (2)!
Szerző:
Szerző: Nyíri Nóra, szakmai lektor: Marsi Zoltán