Görcsroham
A görcsrohamok ijesztő tünet együttesek, amelyek hátterében sok minden állhat. Egyes típusoknál a sérült egész teste rángatózni kezd, majd eszméletvesztés következik be, nem ritkán habzik a beteg szája. Más típusoknál előfordul, hogy a görcs, rángás, megfeszülés csupán néhány izmot érint, de azon forma is ismert, mikor izomelernyedés - ennek következtében pl. elesés - következik be. Előfordulhat, hogy a roham csupán rövid idejű tudatvesztést okoz, még enyhébb esetben az érintett csak bámul maga elé kis ideig. Utóbbi különösen gyermekkorban gyakori. Élete során a hazai lakosok, mintegy 5%-a átesik valamilyen görcsrohamon. Idegrendszeri betegség mellett számos egyéb ok vezethet görcs kialakulásához pl.: fejet ért ütés, mérgezés, oxigénhiány, hipoglikémia (2), fertőzések - meningitis - , magas láz, stroke, alkoholizmus (1). Felnőtteknél többségében epilepszia, míg gyerekeknél a lázgörcs jellemző.
Tünetek:
A roham olykor a teljes testre kiterjed, míg más esetekben csak egyes testrészekre (fej, arc, valamelyik végtag). Jellemző tünetek:
- kontrollálhatatlan, ritmikus izomösszehúzódások (3),
- végtagok kontrollálatlan mozgása (1),
- maga elé bámul (1),
- szabálytalan légzés,
- hörgő, horkoló hang,
- légzéskimaradás (3),
- nyálfolyás (3),
- habzó száj,
- felfelé irányuló tekintet (3),
- tágra nyílt szemek,
- ajkak és/vagy nyelv elharapása (3),
- vizelet- és/vagy széklet visszatartási nehézség (2,3).
Ellátás:
1. Ügyeljen a biztonságra!
2. Óvja a sérült fejét!
3. Mérje fel a beteg állapotát!
4. Szükség esetén hívjon mentőt (112)!
Amit NE tegyen!
NE próbálja meg a beteget lefogni (2,3), erős roham esetén ez akár csonttörést is okozhat!
NE rakjon semmit (pl. fakanál) a bajbajutott szájába (3)!
Egyéb
Epilepsziás roham alkalmával sok esetben az alábbi szakaszok különíthetők el:
1. A beteg felkiált, összeesik, teste megfeszül
2. Görcsös rángatózás, arcán az oxigénhiány jelei (cianózis)
3. Görcsroham vége, tónustalan test, eszméletlenség.
4. Lassú feltisztulás, zavart beszéd
Felosztás
A görcsrohamok többféle szempont szerint osztályozhatók.
A roham kiterjedhet az egész testre (generalizált roham), míg más esetben csupán egyes izomcsoportok érintettek (parciális roham). A generalizált rohamok tovább csoportosíthatók:
- merevgörcs - az izmok megfeszülését eredményezi (tónusos), leggyakrabban a hát- és a végtag izmokét (1).
- rángógörcs - az izmok megfeszülése gyors, szakaszokban követi egymást (clonusos). Többnyire a nyak-, arc- és a karizmok érintettek (1).
- kisroham (petit mal) - időtartama csupán másodpercekben mérhető, hossza nem éri el az egy percet, külső szemlélő számára gyakran észrevehetetlen, a roham végeztével a sérült folytatja a megkezdett tevékenységét. Gyakran gyermekeknél fordul elő, maga elé bámul vagy csupán apró testrángások figyelhetők meg, pl.: szemhéj szapora pislogása, ajkak remegés(1).
- nagy roham (grand mal) - neve nem elsősorban a roham időtartamára vonatkozik (bár akár 4-5 perc is lehet), inkább a tünetekre. A beteg gyakran eszméletét veszti, egész teste megfeszül, remeg (1).
- tónustalan - ez esetben az izmok elveszítik tónusokat, sok esetben a beteg elesik, majd azonnal mozgásképessé válik.
Szerző:
Szerző: Pávó Mihály, szakmai lektor: Marsi Zoltán
Források:
1. Mayoclinic
2. SJA
3. IFRC
4. ERC/MRT