Hipotermiáról beszélünk abban az esetben, ha az átlagos 36,5 Celsius-fokos testhőmérséklet 35 Celsius-fok alá csökken (1,2,4). A lehűlés gyorsan, életveszélyes állapotot eredményezhet ezért felismerése és a gyors, megfelelő beavatkozás életet menthet. A hűvös időjárás és a hideg vízbe esés mellet lehűlést eredményezhet a tartósan alacsony hőmérsékleten (10 Celsius-fok alatt) történő tartózkodás, a szél (3), a kimerültség és a kiszáradás. Környezeti hatások miatt kialakuló hipotermia minden évszakban előfordulhat, még a mérsékelt és trópusi éghajlaton is (4). A legnagyobb kockázatot a hideg, nedves környezet jelenti (4). Előfordulhat szabatéri munkavégzés során, természetben folytatott sport és szabadidős tevékenység alkalmával (pl.: kirándulás, kerékpározás stb.), hajléktalanoknál, alkohol és más tudatmódosítószer hatása alatt álló személyeknél. Lehűlés miatt veszélyeztetett minden olyan személy, akinek anyagcseréje betegség vagy sérülés miatt lelassult (4). A teljesség igénye nélkül kialakulhat keringésmegállás, stroke, szepszis, baleseti sérültek.
Érzékeny hőháztartásuk miatt különösen veszélyeztetettek a kisebb gyermekek, az idősek, a krónikus betegek (3).
A hipotermia többféle szempont alapján osztályozható, ezekre jelen cikk nem tér ki.
A lehűlés folyamata több fázisra osztható, ezek tipikus tünetei az alábbiak:
1. fázis ( maghőmérséklet 32-35 Celsius) - tiszta tudat hidegrázással
2. fázis (maghőmérséklet 28-32 Celsius) - hidegrázás nélküli tudatzavar
3. fázis (maghőmérséklet 24-28 Celsius) - eszméletvesztés
4. fázis (maghőmérséklet 13,7-24 Celsius) - súlyos keringési és légzészavar, klinikai halál (4).
A lehűlés általános tünetei:
Szerző: Zám Dorottya Petra, szakmai lektor: Marsi Zoltán
1. Mayoclinic
2. SJA
3. EOKTA
4. WMC
Ajánlási fokozatok:
1. Erős ajánlás: Az előnyök egyértelműen meghaladják a kockázatokat a legtöbb, ha nem is minden beteg esetében
2. Gyenge ajánlás: Az előnyök és kockázatok kiegyensúlyozottak és/vagy bizonytalanok
Bizonyítéki fokozatok:
A. Kiváló minőségű bizonyítékok: tudományos vizsgálatokból származó következetes bizonyítékok
B. Közepes minőségű bizonyítékok: randomizált vizsgálatokból származó bizonyítékok jelentős korlátokkal
C. Alacsony minőségű bizonyítékok: megfigyeléses vizsgálatokból, rendszertelen klinikai megfigyelésekből vagy randomizált vizsgálatokból származó bizonyítékok komoly hibákkal