A nyílt sérülések minden esetben steril sebfedést igényelnek. Tudományosan cáfolt az a nézet, mely szerint a sebeket szabadon kell hagyni (szellőztetni). A szabadon hagyott seb lassabban gyógyul és fokozódhat a fertőzésveszély!
Kisebb sebek fedésére leggyakrabban sebtapaszt alkalmaznak, amely sajnos nem alkalmas sebellátásra! Először is tisztázandó a sebtapasz és a ragtapasz fogalma! A sebtapasz kisebb, sebfedő felülettel és ragasztóanyaggal ellátott egészségügyi termék. Fontos tudni róla, hogy nem steril és keskenyebbik széle nem rögzül teljesen a bőrhöz, így szabad bejutási kaput biztosít a kórokozók számára. A ragtapasz sebfedő nélküli, egyik felén csak ragasztófelülettel bíró, kötésrögzítő eszköz. A szigetkötszer steril, a sebfedőt minden oldalról kellőképpen rögzítő ragasztófelülettel ellátott kötszer.
Valamennyi nyílt sérülés, így a vérzés, égés és marás esetén igen nagy a fertőzésveszély. Ennek megelőzése érdekében fertőtlenítőt szükséges használni, illetve fedőkötést készíteni. A fedőkötés készítéséhez alap esetben egy sebfedőre (pl. mull-lap) és egy rögzítőre (pl. mullpólya) szükséges. Egyes kötszereknél, az ún. gyorskötözőknél a sebfedő és a kötésrögzítő egybe épített.
Ellenőrizze, hogy a kötés nem lett-e túl szoros! A keringés könnyen ellenőrizhető végtag esetén, a kötözött testrész körmét megnyomja óvatosan, az ennek hatására elfehéredik. Ha 2-3 másodpercen belül visszanyeri rózsaszín színét a keringés megfelelő.
Nyomókötés erősebb vérzések ellátására alkalmazandó.
Ellenőrizze, hogy a kötés nem lett-e túl szoros!
Az átvérzett kötést ne vegye le! Készítsen arra újabbat!
Ne alkalmazzon nyomókötést nyaki sérülés esetén!
Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a laikusok, gyakorlat hiányában túl laza nyomókötést készítenek, amely gyakran átvérzik. Ez esetben az erre készített újabb pólyamenet sem fog kellő nyomást biztosítani. Ilyenkor a fenti iránymutatással ellentétben, javasolják az eredeti rögzítés eltávolítását és újabb készítését. Jelen álláspont oktatása megkérdőjelezhető, vélhetően a laikus, kevés gyakorlattal rendelkező hallgatókat megtéveszti (összezavarja)!
A szorítókötés alkalmazását mellőzze! A vénák elszorításával a kivérzés folyamatát segíti elő, vérzéscsillapító hatása csekély. A nemzetközi szakirodalomban tourniquet néven elterjedt szorítókötést elsősorban a katonai ellátásban javasolják, emellett végtagamputáció esetén lehet indokolt. Ismét hangsúlyoznánk, hogy szorítókötés alkalmazását laikusok körében nem javasoljuk!
Az érszorítók alkalmazása az ókorig nyúlik vissza, katonai felhasználásuk széles körben elterjedt. A laikus segélynyújtók általi alkalmazásukat a legfrissebb ajánlások tartalmazzák, hangsúlyt fektetve a megfelelő oktatásra.
Az érszorító a végtag körkörös szorításával, az izmok összenyomásával képes elzárni mind a véna, mind az artéria útját. Jelentőségük életveszélyes vérzés esetén vitathatatlan, a legutóbbi vizsgálatok alapján az idegrendszeri károsodás lehetősége normális körülmények között csekély.
A fejsérülések ellátására sapkakötést használandó.
Amennyiben a kötözésekhez mullpólya nem áll rendelkezésre, használhat háromszögletű kendőt vagy bármilyen egyéb textíliát.
A nyaki sebek ellátására kiválóan alkalmas az ún. izraeli kötszer.