A kullancsok a pókszabásúak osztályának egyik rendjébe, az atkafélék közé tartoznak. Világszerte közel 900 fajuk ismert, ezek közül hazánkban kb. 50 fordul elő, legnépesebb hazai csoportja az Ixodes nemzetség, legismertebb faj a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).
A lombhullató erdőkön kívül gyakorta találkozhatunk kullanccsal a magas fűben, avarban és bokros területeken. Meglepő, de vizes területeken, nádasban, sásosban is előfordulhatnak, továbbá a kertben és a szántóföldi növények között is.
Az európai kullancsfajok számos fertőzést terjesztenek, az ember számára ezek közül a legveszélyesebb betegségek az agyhártyagyulladás, a Lyme-kór és a nyúlpestis.
A kullancsok elsősorban az aljnövényzetben élnek, de előfordulhatnak a bokrokon, magasabb fákon is. A növényhez való rögzülésüket a hátsó lábaikon lévő apró karmok biztosítják. Érzékszerveik fejlettek, képesek érzékelni a hőt, a testszagokat, a kilégzett szén-dioxidot, sőt az apró rezdüléseket is. Ezek mind az áldozat felismerését segítik.
Külső, ún. ektoparazitaként elsősorban emlősök és madarak, ritkábban hüllők és kétéltűek bőrében kapaszkodnak meg, ott megkeresve a legvékonyabb bőrréteget elkezdik a vérszívást. A vérszívás akár több napig is eltarthat, ezalatt a kullancs testének akár tízszeresére is megduzzadhat. A vérrel telt állat elhagyja a gazadaállatot, a későbbiekben azonban kereshet újabbat. Ez a folyamat igen jelentős járványügyi szempontból.
A többi ízeltlábúhoz hasonlóan nemzedékváltakozással fejlődnek. A kullancspetékből először a lárva kell ki, egyes fajoknál akár több lárvastádium is lehet. A lárvából kikelő nimfáknak már nyolc lába van (a lárváknak csak hat). Szaporodásra csak a kifejlett állat (imágó) képes. Mindhárom fejlődési állapot vérszívó parazita.
A vérszívóval április elejétől egészen késő őszig találkozhatunk.
1. Az eltávolításhoz lehetőség szerint kullancscsipeszt, kullancskanalat vagy kullancskiszedő kártyát használjon! Ezek hiányában a hagyományos csipesz is megfelelő.
2. Az eltávolító eszközt fertőtlenítse!
3. A kullancs helyét tegye szabaddá, hajtsa félre a szőrszálakat, feszítse meg vagy két ujjával nyomja össze a környező bőrfelületet, hogy az kiemelkedjen! Ügyeljen, hogy az állathoz ne érjen!
4. Az eltávolításhoz használt eszközt helyezze a bőr felszínéhez a lehető legközelebb!
5. Emelje ki a parazitát a bőrből! Ez olykor egyetlen mozdulattal is sikerül, időnként nehezebb. Ha az eltávolítás nehezebb, enyhén tartsa húzott állapotban az állatot, ennek hatására gyakorta elengedi a bőrfelületet.
6. Mindig fertőtlenítse a csípés helyét!
7. A kullancsot égesse el, vagy ölje el alkoholban és küldje el bevizsgálásra!
NE tekergesse! Se az óramutató járásával azonos, se ellenkező irányba!
NE érjen az utótesthez (potroh)! Ha megnyomja, a kórokozók a véráramba juthatnak.
NE kenje be olajjal, ne dugja víz alá! A fuldokló állat a sebbe juttatja a kórokozókat. (1)
NE égesse ki! További, súlyos sérülést okozhat ezzel.
NE tépje ki ujjal, körömmel! Így szinte biztos, hogy megnyomja a potrohát.
Lyme-kór
A Lyme-kór kórokozója a Borrelia burgdorferi baktériumfaj, leírója W. Burgdorfer (1982), míg az első megbetegedéseket Old-Lyme településen észlelték (1975). Az Antarktisz kivételével világszerte előfordul, a fertőzést elsősorban kullancsok terjesztik, fertőzhet azonban szúnyog, bögöly, szarvas, egér, erdei vadállat, kutya stb. Kullancs esetében a kórokozó átviteléhez minimum 24 óra, más irodalmak szerint minimum 48 óraí szükséges.
Tünetek:
A baktérium szervezetbe jutását követő 3-30 nap elteltével a csípés környékén növekvő, közepén halványodó piros folt jelenik meg (erythema chronicum migrans - ECM). Az esetek többségében enyhe fájdalom, illetve a közeli nyirokcsomók megduzzadása is megfigyelhető. Előrehaladott állapotban jelentkezhet ízületi fájdalom, szívritmuszavar.
Következmények:
A kórokozó számos elváltozást okozhat, ezek közül megemlítjük:
Kezelés:
Nagy dózisú, szokásosnál hosszabb ideig tartó antibiotikumkezelés.
Vírusos agyvelőgyulladás
Hazánkban a legtöbb állatról emberre átvitt vírusos megbetegedést a kullancsencephalitis-vírus okozza. A vírus közvetítője (vektora) a kullancs, azonban ismertek kecsketej által közvetített megbetegedések is.
Tünetek:
A fertőzés gyakran tünetmentes, míg máskor a tünetek két stádiumban jelentkeznek. A kullancscsípést követő 7-14 nap között láz, levertség, fejfájás, influenzára hasonlító ízületi fájdalmak jelentkeznek. Ezt követően kb. egy hét tünetmentes időszak következik, majd magasabb láz, fejfájás, hányinger, hányás, tarkómerevség jelentkezik. Súlyosabb esetben komoly idegrendszerű zavarok, eszméletvesztés, légzésbénulás is bekövetkezhet.
Következmények:
A vírus a vér- és nyirokkeringés útján számos szervhez eljut, de leginkább a központi idegrendszerben okoz drasztikus elváltozást, gyulladást. A központi idegrendszeren belül, az agykéreg mozgató idegeit támadja, de eljut a többi agyterülethez is (híd, nyúltvelő, talamusz, hipotalamusz stb.). Nem megfelelő kezelés esetén akár halálos is lehet.
Kezelés:
Specifikus kezelés nincs, a terápia a fellépő tünetek kezelését célozza meg.
Védőoltás:
A vírus okozta encephalitis ellen létezik védőoltás, ennek beadása 10-14 éves kór között javasolt. Az immunizálást 3 évenként ismételni kell.
Nyúlpestis (tularaemia)
Okozója a Francisella tularensis nevű baktérium, emberben ritkán előforduló betegség.
Tünetek:
A betegség lappangási ideje 3-14 nap, a csípés helye duzzadt, fájdalmas, sokszor genny ürül belőle. Szinte minden esetben magas láz kíséri, jelentkezhet fejfájás, fáradékonyság, gyengeség, étvágytalanság, izomfájdalmak. További gyakori tünet a környéki nyirokcsomók fájdalmas duzzanata.
Kezelés:
Antibiotikumos kezeléssel gyógyítható.
A kullancsok okozta betegségek megelőzésében fontos szerepet tölt be a kullancs csípés megelőzése, a bőrbe fúródott állat mielőbbi felismerése, annak szakszerű eltávolítása és a betegségek tüneteinek monitorozása. A megelőzésben segíthetnek az alábbiak:
Teljes test ellenőrzése:
Kullancs csipesz és kanál
Kétféle fogófejjel, alkalmas mindenféle méretű kullancs hatékony eltávolításához.
Szerző: Marsi Zoltán