A rovarcsípések egy igen tág összefoglaló, hisz az ízeltlábúak az élővilág legnépesebb csoportját alkotják, azon belül a rovarok a maga rendszertani kategóriájában szintén igen sok fajt ölel fel. Maga a csípés kifejezés is tág határok közt értelmezhető, hisz egyes fajok szájszervükkel szúrnak vagy harapnak, míg mások potrohukon fullánkkal rendelkeznek. A csípések egy részes csupán kellemetlenséggel jár, bizonyos fajok betegségeket, köztük súlyos betegségeket terjeszthetnek, míg megint más rovarok csípése súlyos allergiás reakciót eredményezhet. 

Az alábbi tanácsok segíthetik a darázs-/méhcsípés megelőzését:

Nyári időszakban:

• maradjon távol a virágzó növényektől, érett gyümölcsbokroktól és fáktól, rothadt gyümölcstől, komposzttól és élelmiszer-hulladéktól (1)!
• Ha ez nem lehetséges, viseljen hosszú nadrágot és hosszú ujjú ruhát, és takarja le a kezét és az arcát (1). 
• Viseljen cipőt a szabadban, különösen füvön vagy virágzó talajon (1).
• Ha a szabadban tartózkodik, takarja le italait és ételeit, és ellenőrizze őket ivás vagy evés előtt (1)!
• töröljön le minden ételt a gyermekek ruhájáról, kezéről és arcáról, mert az vonzhatja a méheket vagy a darazsakokat (1)!
• Mielőtt kézzel mozgatna tárgyakat (például kint hagyott edényeket), ellenőrizze, hogy nincs-e alattuk vagy belsejükben darázs vagy méh (1)!
• Ne érintse meg és ne zavarja a méh- vagy darázskaptárakat (1)! 
• Ha mézet szeretne gyűjteni, viselje magát hosszú nadrágot és hosszú ujjú ruhát, és lehetőleg takarja el a kezét és az arcát (1)!
• Maradjon nyugodt, ha méh vagy darázs támadja meg (1)!
• Ne hadonásszon a kezével, hogy elhesegesse őket, a mozgás ingerli őket (1)!
• Ha darázs- vagy méhraj támadja meg fusson, és keressen menedéket (1)!

Csípés

A hártyásszárnyúakhoz tartozó darazsak és méhek fullánkkal rendelkeznek, az ehhez kapcsolódó miregmirigy eltérő összetételű méreganyagot tartalmaz. A csípésük általában éles fájdalommal jár, a csípés helye megduzzad, fájdalmassá válik. A kialakult duzzanat és fájdalom napokig megmarad, súlyosabb esetben tovább terjed. A méhek fullánkja általában a sebben marad (a fullánk vége kampós, a csípést követően általában lkiszakad az állat testéből), ezt célszerű mielőbb eltávolítani úgy, hogy lehetőleg ne érjen a méregmirigyhez (1). Az eltávolítást segítheti egy szemöldökcsipesz, vagy két bankkártya széle. 

Segíthet, ha a csípés helyét alaposan kiöblíti ivóvízzel vagy antiszeptikus oldattal (1).

Kezdje el a csípés helyét hűteni, lehetőleg ne vízzel, mert az fokozhatja a duzzanatot, legjobb a hűtőborogatás (közvetett jegelés). Hűtés hatására a hajszálerek összehúzódnak, így csökken a vérbőség és a vizenyő kialakulása.

Távolítson el minden testékszert (amennyiben a csípés végtagot ért), mert a későbbi duzzanat nehezítheti azok eltávolítását.

Amennyiben a csípés az ajkat, szájüreget vagy nyakat érte haladéktalanul hívjon mentőt (1)!

Allergiás reakció bármely életkorban kialakulhat, így, ha valakit csípet már meg - akár többször - darázs vagy méh és akkor nem voltak allergiás tünetei a későbbiekben ez még kialakulhat. Az immunrendszer túlzott működése során anafilaxiás sokk alakulhat ki, amely végső esetben légzés és keringés összeomláshoz, azaz életveszélyes állapothoz vezethet. Szintén életveszélyes állapotot okozhat a légutak beszűkülése, elzáródása. Szerencsére számos figyelmeztető jel utal a helyzet súlyosságára.

Súlyos allergiás reakcióra figyelmeztető jelek:

• csalánkiütések - viszkető piros pöttyök - megjelenése a bokán, csuklón egyéb testrészen,
• ajkak és/vagy nyelv megduzzadása és/vagy zsibbadó érzése,
• nehézlégzés,
• verejzékezés,
• nyelési nehézség,
• zsibbadás bármely tetrészen.

Mit tegyünk, ha tudjuk, hogy allergiásak vagyunk a darázscsípésre?

Gyógyszertárban kaphatók olyan készítmények, melyek előre töltött tollban (injekció) kerülnek forgalomba, sürgősségi intramuszkuláris injekciózáshoz. Ezen szerek rovarcsípések vagy marások, ételek vagy gyógyszerek következtében kialakuló anafilaxiás sokk vagy allergiás reakció sürgősségi kezelésére lehet használni. Pl. EpiPen, epinefrin (ami valójában adrenalin).
 

Az alábbi tanácsok segíthetik a kullancs-csípés megelőzését:

• Viseljen hosszú szárú ruházatot (2)!
• Használjon kullancsriasztót (2)!
• A túra végén mielőbb vegye le a ruházatát (2)!
• Nézze át testét, különösen a vékony bőrvastagságú területeket, pl.: hajlatok (2)!
• Zuhanyozzon le (2)!

Kullancs okozta betegségek

A Lyme-kór kórokozója a Borrelia burgdorferi baktériumfaj, leírója W. Burgdorfer (1982), míg az első megbetegedéseket Old-Lyme településen észlelték (1975). Az Antarktisz kivételével világszerte előfordul, a fertőzést elsősorban kullancsok terjesztik, fertőzhet azonban szúnyog, bögöly, szarvas, egér, erdei vadállat, kutya stb. Kullancs esetében a kórokozó átviteléhez minimum 24 óra, más irodalmak szerint minimum 48 óraí szükséges.

A Lyme-kór tünetei:

A baktérium szervezetbe jutását követő 3-30 nap elteltével a csípés környékén növekvő, közepén halványodó piros folt jelenik meg (erythema chronicum migrans - ECM). Az esetek többségében enyhe fájdalom, illetve a közeli nyirokcsomók megduzzadása is megfigyelhető. Előrehaladott állapotban jelentkezhet ízületi fájdalom, szívritmuszavar.

Hazánkban a legtöbb állatról emberre átvitt vírusos megbetegedést a kullancsencephalitis-vírus (vírusos agyvelőgyulladás) okozza. A vírus közvetítője (vektora) a kullancs, azonban ismertek kecsketej által közvetített megbetegedések is.

A vírusos agyvelőgyulladás tünetei:

A fertőzés gyakran tünetmentes, míg máskor a tünetek két stádiumban jelentkeznek. A kullancscsípést követő 7-14 nap között láz, levertség, fejfájás, influenzára hasonlító ízületi fájdalmak jelentkeznek. Ezt követően kb. egy hét tünetmentes időszak következik, majd magasabb láz, fejfájás, hányinger, hányás, tarkómerevség jelentkezik. Súlyosabb esetben komoly idegrendszerű zavarok, eszméletvesztés, légzésbénulás is bekövetkezhet.

A kullancsok eltávolítása

• A kullancs eltávolításához alkalmazzon megfelelő eszközt: kullancscsipeszt, kullancskanalat, kullancskiszedő kártyát (2)!
• Az eltávolító eszközt fertőtlenítse (2)!
• A kullancs helyét tegye szabaddá, hajtsa félre a szőrszálakat, feszítse meg vagy két ujjával nyomja össze a környező bőrfelületet, hogy az kiemelkedjen! Ügyeljen, hogy az állathoz ne érjen (2)!
• Az eltávolításhoz használt eszközt helyezze a bőr felszínéhez a lehető legközelebb (2)!
• Emelje ki a parazitát a bőrből! Ez olykor egyetlen mozdulattal is sikerül, időnként nehezebb. Ha az eltávolítás nehezebb, enyhén tartsa húzott állapotban az állatot, ennek hatására gyakorta elengedi a bőrfelületet (2).
• Mindig fertőtlenítse a csípés helyét (2)!
• A kullancsot égesse el, vagy ölje el alkoholban és küldje el bevizsgálásra (2)!

Amit NE tegyen!

• NE tekergesse! Se az óramutató járásával azonos, se ellenkező irányba (2)!
• NE érjen az utótesthez (potroh)! Ha megnyomja, a kórokozók a véráramba juthatnak (2).
• NE kenje be olajjal, ne dugja víz alá! A fuldokló állat a sebbe juttatja a kórokozókat (2,3).
• NE égesse ki! További, súlyos sérülést okozhat ezzel (2,3). 
• NE tépje ki ujjal, körömmel! Így szinte biztos, hogy megnyomja a potrohát (2,3).

Szerző: Marsi Zoltán

1. IFRC

2. NOLS

3. SJA