A segélyhívás alapelve, hogy minél korábban, de a szükséges korrekt információk birtokában végezzük. Azaz a segélyhívást meg kell előzze a tájékozódás, a sérültek számának és állapotának felmérése, valamint a helyszínnel, környezettel kapcsolatos információk begyűjtése.

A megfelelő segélyhívás alapján kerülnek riasztásra az adott feladat ellátásához szükséges mentőerők, valamint egyéb szervezet (tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem) egységei.

Mikor hívjunk mentőt?

Laikus számára sok esetben nehéz eldönteni, mely esetkben indokolt a mentőhívás. Egyes tünetek olykor riasztóak lehetnek a laikus számára, miközben hátterükben csupán könnyebb, kisebb egészségkérosodás áll. 

Biztosan indokolt a mentőhívás az alábbi esetekben:

• ha életveszély vagy annak gyanúja áll fenn,
• a bajbajutott ingerekre nem reagál,
• zavart,
• hirtelen jelentkező, erős fej-/mellkasi/hasi fájása van ,
• nehezen kap levegőt, fulladásérzése van,
• bénulás, jelentős zsibbadás jelentkezik,
• jelentős mennyiségű (3 dl-nél több) vért vesztített,
• nagykiterjedésű égést szenvedett,
• végtagja(i) rendellenesen áll(nak),
• a baleseti mechanizmus alapján feltételezhető, hogy nagy erejű ütés érte,
• mentőhívás indokolt megindult szülés esetén,
• valamint olyan magatartászavar esetén, amikor a bajbajutott saját vagy mások testi épségét veszélyezteti.

Feltehetően nem indokolt a mentőhívás:

• amennyiben a jelentkező tünetek nem túl kellemetlenek,
• a panaszok több napja fennállnak,
• a vérzés könnyen uralható,
• a sérülést nem kíséri jelentős fájdalom.

Amennyiben bizonytalan konzultájon az orvosi ügyelettel! 
 

Hogyan hívjunk mentőt?

Hazánkban és az Európai Unió számos országában egységes segélyhívószámként működik a 112.

A szám kiválasztásakor fontos szempont volt a gyors és egyszerű hívhatóság, ugyanakkor arra is törekedni kellett, hogy kevés legyen a téves és/vagy véletlen hívás. Ne felejtsük el, hogy a szám megalkotásakor (1970-es évek) még tárcsás telefonok voltak!

A 112-es segélyhívószám ingyenesen hívható, sok mobiltelefonról billentyűzár esetén is tárcsázható, egyes készülékekről PIN-kód hiánya mellett is.

A segélyhívószám tárcsázását követően általában egy automata jelentkezik, maximum 1-2 perc várakozásra kell számítani. Fontos ismeret, hogy ilyenkor ne tegye le és ne tárcsázza ismét a számot, mert ez esetben a várakozási sor végére kerül hívása. A várakozási idő alatt próbálja átgondolni mit szeretne elmondani, gyűjtse össze a legfontosabb információkat, törekedjen a helyszín minél pontosabb megadására.

A segélyhívást egy szakképzett diszpécser fogadja, aki célirányos kérdések alapján rövid időn belül dönt, hogy segélyhívás valamennyi adatát felveszi vagy tovább kapcsolja a hívást a megfelelő diszpécserközpontba.

Az egységesített segélyhívás egyik legfontosabb célkitűzése a téves riasztások szűrése (majdnem minden második bejelentés hamis), a többnyelvű hívásfogadás, valamint a sürgősségi feladatokat ellátó szervezetek egységes koordinálása. 

Ennek ismeretében a segélyhívás két legfontosabb információja a

1. Vészhelyzet leírása (mi történt, hány sérült, műszaki segítség)

valamint 

2. A pontos helyszín (a fövárosban a kerület is, közúton a közút száma és kilométerszelvény)

Ne felejtse el, hogy ezen információk alapján dönt a diszpécser a segélyhívás esetleges tovább kapcsolásáról, valamint azt sem, hogy  a diszpécser nem feltétlenül rendelkezik helyismerettel, sok esetben az ország egy távolabbi településen fogadja a segélyhívást (az Unió többi országához hasonlóan). 

Fentiek tükrében a segélyhívással kapcsolatos korábbi iránymutatásokat némiképp át kell gondolni. Sok esetben rögzítik a bajbajutott nevét és életkorát is, ez korábban is így volt, azonban a segélyhívási útmutatókban nem szerepelt.

A hívást fogadó diszpécser tehát mindenre rákérdez, többek közt az alábbiakat kérdezheti:

1. Bejelentő neve, telefonszáma. Az esetleges visszahívhatóság, pontosítás miatt.

2. Esemény jellege. Mi történt? Önmagában információt hordoz, iránymutató lehet a sérültek számára, súlyosságára, a helyszínre vonatkozóan (pl. jármű árokba borult, magasból esés történt, irodában történt hirtelen rosszullét, villanyszerelés közben történt hirtelen rosszullét)

3. Esemény helyszíne. Hol történt? A lehető legpontosabban meghatározva. Nagy fontosságú nem egyértelmű, nehezen megközelíthető, nem széles körben ismert helyszín esetén. (üzemi terület, félreeső hely, úttól messze lévő helyszín stb.)

Ez esetben célszerű:

• egy könnyen és egyértelműen megtalálható pont egyeztetése,

• a mentőegységet megbeszélt helyen várni és felvezetni,

• felmérni a járművel lehetséges megközelítés mértékét.

4. Sérültek száma. Hány sérült van? Jelentőséggel akkor bír, ha egyszerre több személyt ért egészségkárosodás, tehát több, vagy sok sérült várható. Ha a pontos szám nem meghatározható, akkor is hangsúlyozni kell a több, vagy sok sérült lehetőségét.

5. Sérültek állapota. Egy beteg esetén lehetőség van a bejelentő részletesebb kikérdezésére, mert feltételezhető, hogy több információval rendelkezik róla a bejelentő. Több sérült esetén legalább az életveszélyes, súlyos, könnyű behatárolás megbecsülése kívánatos. A sérültek száma és állapotuk súlyossága az elsődleges meghatározója a helyszínre irányított mentőerő mértékének.

6. Műszaki mentés szükséges-e? Külső veszély, nehéz megközelítés, vagy kimentés szüksége esetén fontos ezen információ átadása is. Így érhető el, hogy a szükséges egyéb mentőerő (pl. tűzoltóság) minél korábban a helyszínre érkezzen.

Szerző: Marsi Zoltán