A stabil oldalfektetésnek több technikája ismert, a vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek hatékonysága közt lényeges különbség nincs. Cél az eszméletlen beteg oldalra fordítása, kerülendő a hanyatt fekvő helyzet.

A trauma esetén a bajbajutott mozgatása mindig megfontolandó!

1. A bajbajutott alsó végtagjait, a sarkainál zárja össze! / A bajbajutott alsó végtagjait egyenesítse ki! (1)

2. Térdeljen a beteg csípőjével egy vonalba!

3. Szemüvegét, illetve a zsebében lévő nagyobb tárgyakat távolítsa el! (1)

4. A sérült, segélynyújtóhoz közelebbi felső végtagját fektesse a talajra, a testre merőlegesen, nyújtott könyékkel (3).

5. A távolabbi felső végtagját helyezze az arcára (1), tenyere kifelé nézzen (2)!
A segélynyújtó és a bajbajutott tenyere illeszkedjen, azt ne engedje el!

6. Távolabbi alsó végtagját térdnél húzza fel! (1,2) A talpa a talajon legyen. (1)

7. Térdénél megfogva óvatosan billentse maga felé! (1,2)
Ügyeljen arra, hogy a beteg feje/arca ne csapódjon!

8. A sérült fejét hajtsa hátra, ügyeljen arra, hogy a nyál és egyéb váladék kifelé folyjon! (1,2)
A beteg fej alatti kezét úgy pozícionálja, hogy az rögzítse a fejét, egyúttal biztosítsa az átjárható légutat. (1)

9. Alsó végtagját csípőjénél és térdénél hajlítsa derékszögbe! (1,2)

10. Ellenőrizze a sérült stabilitását, majd légzését!

A sérült légzését innentől kezdve percenként ellenőrizni szükséges!

Trauma esetén, illetve szabad téren a lehűlés elleni védelemről is gondoskodni kell!

A betegellátás folyamata során abban az esetben, ha egyedül tartózkodunk a helyszínen, a légútbiztosítást követően szükséges a mentőhívás.(1), hisz a mentőhívás alatt, légútbiztosítás hiányában a sérült megfulladhat.