Európában - így hazánkban is - vezető halálokok a szív- és érrendszeri betegségek (1), az összhalálozás mintegy 54%-át teszik ki. Ezen halálokok egyike a hirtelen szívhalál, amely hátterében egy ingerületvezetési zavar áll (leggyakrabban), azon belül is az ún. kamrafibrilláció. Ennek során a szív remegésbe kezd, tehát nem áll le, azonban a remegés során pumpa funkcióját képtelen ellátni, tehát a keringés megáll. 

Ezen keringési zavar helyreállításának leghatékonyabb módja a defibrillátor alkalmazása, azonban a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre azonnal újraélesztő készülék, így a keringést és a légzést pótolni kell. Ennek módját laikus újraélesztésnek nevezzük. Szinonim kifejezései és rövidítései: komplex újraélesztés, Basic Life Support (BLS), cardiopulmonáris resuscitation (CPR), resuscitatio, reanimáció.

Az újraélesztési protokoll a rendelkezésre álló statisztikai adatok, illetve az egészségügyi eszközfejlesztés tükrében általában 5 évenként frissül. Legutóbb 2021 márciusában publikálta az Európai Újraélesztési Társaság (European Resuscitation Council - ERC).

A túlélési lánc összefoglalja azon tevékenységeket, melyek meghatározzák a hosszútávú túlélést. (1)

A túlélési lánc elemei:

1. Korai felismerés és segélyhívás
A reakcióképtelenség és a légzéshiány megállapítását és a mielőbbi mentőhívást foglalja magában. (1)

2. Korai laikus újraélesztés (BLS)
A keringésmegállás után azonnal megkezdett laikus újraélesztés megkétszerezheti, illetve megnégyszerezheti a túlélés esélyét.(1)

3. Korai defibrillálás
A keringésmegállás után 3-5 percen belül végzett defibrilláció 50-70%-os túlélést eredményezhet. (1)

4. Korai emeltszintű újraélesztés (ALS)
Ez tartalmazza többek közt az emeltszintű légútbiztosítást és gyógyszeres terápiát. (1)

0. Biztonság

Győződjön meg a saját, a jelenlévők és a bajbajutott biztonságáról!

Fennálló veszélyforrás esetén, amennyiben önmaga veszélyeztetése nélkül megszüntethető szüntesse azt meg (6)!

Veszélyforrás esetén felmerülhet a bajbajutott biztonságos helyre helyezése (6).

Ha rendelkezésre áll viseljen védőkesztyűt, maszkot, kerülje a beteg testnedveivel történő érintkezést (6)!

1. Szólítsa meg, és ezzel egy időben vállainál rázza meg a beteget!

Ha a bajbajutott reagál, az általános betegvizsgálat szabályait kövesse!

Ha a bajbajutott NEM reagál végezzen légzésvizsgálatot (ld. 2. pont)!

2. Vizsgálja a légzést!

Ha nem reagált fektesse a hátára (5)!

Egyik kezét tegye a homlokára, másik kezének ujjaival fogja meg az állcsúcsa alatt, állát megemelve, majd óvatosan hajtsa hátra a bajbajutott fejét (5).

Fülét tegye a sérült orra elé, - szorosan (6) - így hallja a légzőmozgásokat, érzi arcán, illetve szemével figyelje a mellkas mozgását! Ezt a vizsgálatot hármas érzékelésnek hívjuk (érzem, látom, hallom). A vizsgálatot legfeljebb 10 másodpercig végezze (5)! Ha ez idő alatt nincs minimum két légzőmozgás hívjon vagy hívasson haladéktalanul mentőt!

Abban az esetben, ha fennáll a légúti akadály gyanúja (pl. a sérült az étteremben fekszik), keressen légúti akadályt!

A pulzus tapintásával (pl.: nyaki ütőér / a. carotis) a keringésmegállás nem ítélhető meg biztonsággal. (1)

A keringésmegállások kb. 40%-ában (1) jelentkezik ún. abnormális légzés (agonális légzés, "gaspolás", terminális légzés). (1) 
Ennek jelei: hangos, horkoló, látványosan ritka légvétel. 
Ez jelentősen megnehezíti a légzéshiány megállapítását, az újraélesztés oktatások során lehetőség szerint fel kell rá hívni a tanulók figelmét! (1)

Agonális légzés a keringésmegállások 50%-ban (5) fordul elő. Ezt általában tévesen, hatékony légzésként észlelik, pedig nem az! A laikusok által használt jellemzői: nyögés, gurgulázó, zajos, nyöszörgő, horkolásszerű, nehezített, akadályoztatott  (5).

A gaspoló légzést gyakran a következőképpen interpretálja a laikus észlelő: furcsa, néha vesz egy-egy levegőt, hörög, tátog, csuklik, vesz egy nagy levegőt, mintha pipálna, úgy lélegzik, mint egy hal stb. (6)

Görcstevékenység esetén is gondolni kell a keringésmegállás lehetőségére! (1)

Normális a légzés, ha:

• nem nagyon gyér (10 másodperc alatt legalább kettő ) (6),
• nem feltűnően, görcsösen erőlködő (6),
• nem zajos (hörgő) (6).

COVID-19 protokoll: Ne hajoljon a beteg légzőnyílásai közelébe! (2,3)

Távolabbról vizsgálja a mellkas mozgását, akár a légzőnyílások letakarásával! (4) 

COVID-19 protokoll:  Helyezze a tenyerét a bajbajutott hasára, így vizsgálja a légzését! (4)

3. Hívjon segítséget (112)!

Légzés hiánya vagy abnormális légzés esetén hívjon mentőt. Maradjon a beteg mellett, ha lehetséges. Alkalmazza a telefon kihangosító funkcióját, hogy szabad kezeivel (hands-free) el tudja kezdeni az újraélesztést (5).

Optimális esetben a helyszínen lévő másik segélynyújtóval hívasson vagy, ha nincs jelen másik segítő hívjon mentőt! Tájékoztassa a mentőket, hogy megkezdett újraélesztéshez kér mentőt, kérdezze meg, van-e a közelben automata/félautomata defibrillátor.

Az ERC 2021-es ajánlása is (a 2015 alapján) nagy hangsúlyt fektet a laikus elsősegélynyújtó és a mentésirányítás közötti együttműködésre. A mentésirányítónak fontos szerepe van a keringésmegállás korai felismerésében, a telefonos újraélesztés megkezdésében és a defibrillátor használatában. (1)

Mentésirányító által koordinált újraélesztésnél felnőtt esetében csak mellkaskompressziók, gyermekek esetében lélegeztetéssel kiegészített mellkaskompressziók végzésére bíztatja a bejelentőt.(1)

4. Kezdje el a mellkaskompressziót (lenyomást) VAGY használjon defibrillátort!

Ha rendelkezésre áll, a mellkaskompressziók megkezdése ELŐTT használja és kövesse a defibrillátor (AED) utasításait (6)!

Kérjen meg valakit, hogy hozzon defibrillátort. Ha egyedül van a helyszínen NE hagyja ott a beteget, kezdje el az újraélesztést (5)

Térdeljen a hanyatt, kemény alapon fekvő beteg mellkasa mellé, körülbelül a (férfi) mellbimbók vonalába (4).

Helyezze az egyik tenyerének az élét a beteg mellkasának közepére (a szegycsont alsó felére) (5)!
Középvonalban körülbelül a (férfi) mellbimbók magasságába (6)! Az ujjak legyenek merőlegesek a test hossztengelyére (6)!

Helyezze a másik tenyerét az alsó tenyerére, majd kulcsolja össze az ujjait (5)!

A lenyomásokat a mellkas középvonalában, annak alsó felén végezze (1)! 
Fontos, hogy a nyomást valóban csak a kéztőn keresztül közvetítse, és a bordák ne kerüljenek nyomás alá (6)!

A lenyomások mélysége 5, legfeljebb 6 cm legyen (átlagos felnőtt esetén).(1)

A lenyomások üteme 100-120/perc legyen.(1)

A lenyomások során karjai és combjai legyenek merőlegesek a talajra! (1)

A mellkas felengedése történjen meg teljesen, ne támaszkodjon azon, azonban kezeit fel se emelje róla (6)!

A lenyomás:felengedés aránya 1:1 legyen. (1)

A mellkaskompressziókat kemény talajon végezze! (1)

Egyszerre 30 lenyomást végezzen! (1)

COVID-19 protokoll: A mellkasi lenyomások megkezdése előtt fontolja meg, hogy letakarja a bajbajutott légzőnyílásait egy kendővel! (1,2,3)

5. Végezzen két befújást!

Amennyiben tanulta, járatos, van gyakorlata végezzen két befújást. A bajbajutott fejét hajtsa hátra, orrát fogja be, majd egy normál légvételnyi (tehát nem erőltetett mennyiségű, 500-600 ml) levegőt fújjon a beteg szájába.

A befújást követően arcát fordítsa a sérült mellkasa felé, nézze annak süllyedését, illetve vegyen friss levegőt, majd fújjon be még egyet.

Egy befújás 1 másodpercig tartson. (1)

A két befújás maximum 10 másodpercet vegyen igénybe, hosszabb időre ne szakítsa meg a mellkasi lenyomásokat! (1)

A legtöbb, nem keringési eredetű hirtelen keringésmegállás hátterében légzési elégtelenség (vízbe fulladás és asphyxia) áll. Ilyen esetekben mind a mellkaskompressziónak, mind a lélegeztetésnek kiemelt szerepe van a sikeres újraélesztésben.(1)

Felnőtt keringésmegállás esetén a legvalószínűbb a szív eredetű ok. Ilyen esetben a keringésmegállás pillanatától számítva még néhány percig megfelelő a szervezet oxigén ellátottsága. Ezért ajánljuk, hogy felnőtteknél a hangsúly a mellkaskompresszió mihamarabbi megkezdésén legyen a lélegeztetés helyett.(1)

Kiegészítés: az irányelv egyértelműen kiemeli, hogy a befújásos lélegeztetésnek jelentősége van, az nem hagyható el! Amennyiben a segélynyújtó tanulta azt szimulációs babán végezzen befújásokat is. A protokoll a szájból szájba történő lélegeztetést ajánlja, a szájból orrba történő befújás háttérbe szorult.

COVID-19 protokoll: Ne alkalmazzon befújásos lélegeztetést! (2)
Végezzen folyamatosan mellkasi lenyomásokat! (3)
(Csecsemő), gyermek és (rokon/egyháztartásban élő) esetén továbbra is javasolt a befújásos lélegeztetés. (3)
Feltételezve, hogy az esetleges fertőzés kisebb kockázattal jár, mint a gyermek elvesztése. 

A külső automata/félautomata defibrilltorok (AED) biztonságos és megbízható eszközöknek bizonyultak olyan laikusok kezében is, akik egyáltalán nem, vagy csak rövid ideig tanultak újraélesztést. AED használattal megvalósítható a korai defibrillálás még a mentő kiérkezése előtt. Segélynyújtóknak javasolt a folyamatos mellkasi kompresszió kivitelezése (a lehető legrövidebb megszakítással) az AED felhelyezése alatt is. A legtöbb AED 8 éves kor felett alkalmazható. A 1 és 8 éves kor között speciális gyermek elektróda használata javasolt – amennyiben az rendelkezésre áll. (1)

Fontos, hogy a segélynyújtók figyeljenek az AED hangutasításaira és azokra azonnal reagáljanak (különösen fontos a mellkaskompresszió újrakezdése). A mellkaskompressziók hatékonyságát mérő (AED-be épített) eszközök valós idejű visszajelzést adhatnak a segélynyújtónak (pl. „nyomja gyorsabban / mélyebben”). (1)

COVID-19 protokoll: Ha megérkezett a defibrillátor a segítő kapcsolja be és kövesse a hangutasításokat. Törekedjenek a 2 méteres távolság tartására! (2)