A villámcsapás lehet negatív vagy pozitív töltésű, körülményektől függően egyenáram vagy váltakozó áram. Általános jellemzője, hogy igen nagy áramerősségű, az áramütéses balesetekkel ellentétben izomgörcsöt, rángatózást nem okoz. 

A villámcsapás érheti közvetlenül az embert, ez kb. az összesetek 5%-át teszi ki. Ennél lényegesen gyakoribb az ún. érintkezési villámcsapás, ez esetben a sérült közvetlenül érintkezik azzal a tárggyal/fával, amelyet villámcsapás ért. Az esetek kb. felében nincs közvetlen érintkezés, a villám sújtotta tárgyról/fáról a talajon keresztül (lépésfeszültség) szenved sérülést a közelben tartózkodó. A szakirodalmak további lehetőségeket is említenek (2).

Egyetlen hely sem védett a villámlástól, azonban biztonságosabb helyek csökkenthetik a villámcsapás kockázatát. 

• Mennydörgés esetén keressen menedéket! (1)
• Szabadban (pl.: túrázáskor) ereszkedjen le a hegygerincről, hegycsúcsról. Kerülje a magas tárgyakat (pl.: fa, sífelvonó, telefontorony). (1)
• Lehetőség szerint a legnagyobb, zárt épületbe menjen, az ajtóktól és ablakoktól távol! (1) Kerülje az elektromos vezetékek és a vizes blokkok közelségét! (3)
• Kellő biztonságot adhat egy fémjármű, ZÁRT ablakokkal. (1) A jármű karosszériájával ne érintkezzen, az Faraday-kalitkaként funkcionál. (3)
• Természetben védelmet nyújthat egy barlang, a bejárattól minél távolabb, de a barlangokkal kapcsolatos biztonsági szabályokról ne feledkezzen meg! (1) A barlang, kőfülke bejárata veszélyes, mert testünk hídat képezhet a nyílás két fala közt. (3) A barlang bejáratától és falától legalább 1,5 méter távolságban legyen! (3)
• Szintén a természetben a sűrű erdő nagyobb védelmet nyújt, mint a sík terep. (1)
• Zivatar esetén vízben, vizen ne tartózkodjon! (1)
• A mennydörgés hangja és a villámlás között eltelt időközzel nem lehet megbecsülni a vihar távolságát, ez tévhit! (1)
• Túrázáskor lehetőség szerint a délutáni órákban (ekkor van a legnagyobb esély a zivatarok kialakulására) kerüljük a hegygerinceket, hegycsúcsokat! (1)
• Szabadban, zivatar esetén vegye fel a megfelelő testhelyzetet! Guggoljon le, lehetőleg tegyen egy szigetelő anyagot (pl.: polifoam) a lábai alá, emelkedjen lábujjhegyre,, sarkait zárja össze füleit fogja be! (1) Ne üljön vagy feküdjön! Minél kisebb felületen érintkezik a talajjal annál nagyobb biztonságban van!
• Amennyiben csoportosan túráznak, a csoport tagjai legalább 5 méter távolságban legyenek egymástól, így elkerülve a tömeges sérülést. (1)
• Amennyiben fém vagy egyéb vezető tárgy van önnél, azt tegye le, menjen távolabb tőle!
• Az utolsó mennydörgést követően még legalább 30 percet maradjon a menedékhelyen! (1,3)

A villámcsapás közeledtével az érintettek leggyakrabban az alábbiakról számolnak be:

• sercegés a bőrön (1)
• feláll a szőr (1)
• ózonszag (1)

Villámcsapás okozta leggyakoribb sérülések:

• égés (mind a négy fokozat) (1,2)
• Lichtenberg-mintázat (tollas, páfrányos elváltozás a bőrön, villámcsapást követően 1 órán belül, általában 24 órán belül megszűnik) (1)
• szívritmuszavar az enyhébbtől a halálosig (1)
• csonttörés (1)
• hallászavar (1)
• dobhártyasérülés (1)
• tudatzavar (1)
• fejfájás (1)
• görcsroham (1)
• zavartság (1)
• eszméletvesztés (1)
• emlékezetkiesés (1)
• bénulás (1)
• gerincsérülés tünetei (1)
• szemsérülés (1)

Győződjön meg a saját, a jelenlévők és a bajbajutott biztonságáról!
Soha ne veszélyeztesse magát!
Ismételt villámcsapásra minimális esély van, azonban a villámcsapás károkat okozhatott a környező tárgyakban (fa, épület stb.), ezekről tájékozódjon! (2)

Amennyiben a sérült a földön fekszik tekintse gerincsérültnek! (2)
Rögzítse a fej-nyaki régiót, szólítsa fel, hogy nem mozogjon! (2)

A villámcsapásnak nagyon sokféle élettani hatása lehet, az ellátás ezek felderítésére és a kapcsolódó tünetek kezelésére fókuszál. (2)
Eszméletlen sérültnek biztosítson szabad légutat! (2)
Légzéshiány esetén kezdjen mielőbb újraékesztést (a mentőhívást követően)! (2)

Szervezze meg mielőbb a sérült egészségügyi ellátását! (2)

Szerző: Marsi Zoltán

1. WMC
2. EOKTA
3. Turista magazin