A mellkasi sérülés magában foglalja a bordák, a szegycsont, a szív és a tüdő sérüléseit (1). Elsősorban azon a munkahelyeken alakul ki mellkasi sérülés, ahol nagy az esés, zúzódás vagy robbanás kockázata, mint például az építőiparban és a bányászatban (1). Mellkasi sérülés alakulhat ki továbbá közúti baleset, illetve harctéri/vadászati esemény kapcsán (1). 

Légmell

Mellkasi sérülések következtében légmell (pneumothorax, PTX) alakulhat ki (1).

Légmellről abban az esetben beszélünk, ha a két mellhártya közti üregbe levegő kerül. Ennek több típusa ismeret, a kialakulás mechanizmusa, a kialakuló nyomásviszonyok, illetve a felhalmozódó levegő mennyisége alapján. Amennyiben a mellhártya-üreg nincs kapcsolatban a külvilággal zárt, amennyiben kapcsolatban van nyílt légmellről beszélünk. Utóbbi esetben minden légvételnél további levegő áramolhat a mellhártya-üregbe, így fokozva a mellhártyák közötti nyomást.

A légmell következményeként az elváló mellhártyák miatt a tüdő(k) összeeshetnek, így csökken a légzőfelület. Az is előfordulhat, hogy a bekerülő levegő túlnyomást hoz létre, és ez akadályozza a szabad légzést, bizonyos esetben a szív működését is akadályozhatja. Ezek alapján látható, hogy a légmell súlyos, életveszélyes állapotot idézhet elő.

PTX kialakulhat mellkast ért tompa ütés következtében, szúrás, lövés eredményeként, de ismeretes spontán PTX is. Utóbbiról általánosságban elmondható, hogy a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel kapnak pneumothoraxot, mint a nők. A felszakadt léghólyagok által okozott pneumothorax a legvalószínűbb a 20 és 40 év közötti embereknél, különösen akkor, ha a személy nagyon magas és alulsúlyos (3).

A jelenséget kiválthatja sérülés (pl. erős mellkasi ütés, szúrás, lőtt seb) vagy valamilyen betegség (pl. tüdőtágulat, tüdődaganat). A 20-30 és a 60-70 év közötti korosztálynál gyakoribb az ún. spontán légmell. Ez váratlanul, külső behatás vagy meglévő betegség nélkül alakul ki.

• nehezített légzés (1),
• légszomj (3),
• fájdalmas légvétel (1),
• mellkasi fájdalom (3),
• kivérzéses sokk jelei (1) (sápadt, nyirkos bőr),
• belégzésre fokozódó, szúró mellkasi fájdalom,
• seb esetén habos vér távozása,
• véres köhögés (1),
• eszméletlenség.

Győződjön meg a saját, a jelenlévők és a bajbajutott biztonságáról!
Soha ne veszélyeztesse magát (1)!
Ügyeljen arra, hogy ne történjen újabb sérülés!
Ügyeljen a sérülést okozó eszközre (fegyver, kés, robbanás) (1)!
Használjon gumikesztyűt!

Nyugtassa meg a sérültet, helyezze nyugalomba! Fektesse a számára legkényelmesebb, legkevésbé fájdalmas, a könnyű légvételt legjobban biztosító testhelyzetbe! Ez általában a félülő (1) (felsőtest 45 fokos szöget zár be a talajjal), vagy hátulról megtámasztott ülő testhelyzet.

Kísérje figyelemmel állapotát!

Hívjon mielőbb mentőt a 112-es számon! 

Nyílt mellkasi sérülésre direkt nyomást kell gyakorolni (1).

A nem aktívan vérző nyitott mellkasi seb kötszer alkalmazása nélkül nyitva hagyható, mert a lezárt seb levegő felhalmozódását eredményezheti a mellkasban, ami légmellhez vezethet (1). Hosszabb szállítás esetén a seb fedhető normál, kötszerrel (1). A korábban javasolt szelepkötés jelenlegi, laikus ellátási iránymutatásokban nem szerepel (2). 

Mellkasban rögzült idegen testet rögzíteni szükséges (1).

Eszméletvesztés esetén biztosítson szabad légutat!

Keringés és/vagy légzésmegállás esetén kezdjen újraélesztést!

Nyílt légmell esetén a sebet fertőtlenítse és fedje lehetőleg steril kötszerrel!

Kísérje figyelemmel a sérült légzését!

Óvja a lehűléstől!

Amennyiben Ön oktatói tevékenységet végez, vegye figyelembe a Nemzetközi Vöröskereszt témával kapcsolatos javaslatait!
Felhívjuk figyelmét elsősegélynyújtást oktató képzésünkre, amelyről az alábbi linken tájékozódhat.

Indokolt a téma oktatása az alábbi területeken: közúti gépjárművezető, háborús övezetek, magasabb arányú utcai erőszak előfordulása.

Oktatás/szimuláció: különösen érzékeny téma, az életkori sajátságokra és a lelki tényezőkre legyen tekintettel. Figyelmet érdemel a vallási, nemi, kultúrális hovatartozás. 

Fontolja meg, hogy az ilyen típusú sérülések (konfliktusban vagy békeidőben) milyen pszichológiai hatással lehetnek az elsősegélynyújtókra, és vizsgálja meg a lehetséges támogatási lehetőségeket az eset után.

Hangsúlyozható, hogy a nyílt mellkasi seb elzárása (szerző kieg. szelepkötése) NEM támogatott, a kialakuló véralvadék vagy egyéb záróelem zárt légmellhez vezethet, amely életveszélyes állapot. 

Jelentősen növeli az ellátás hatékonyságát, ha az alábbi oktatási módszereket alkalmazza: szimuláció, virtuális valóság (számítógépes, okostelefonos szimulációk), szimulációs oktatófantomok. 

Például a rizses vagy lisztes zsákokat összevarrhatjuk, és megtölthetjük szalmával vagy homokkal, hogy felnőtt méretű próbababát készítsünk. Vagy egy párnát köthet egy oszlophoz, hogy próbabábuként működjön. Ezek felhasználhatók különféle sérülések szimulálására, beleértve a felfeszített vagy beágyazott tárgyakat is.

Szerző: Marsi Zoltán

1. IFRC

2. EOKTA

3. Mayoclinic

A International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR) elsősegélynyújtási munkacsoportja szisztematikus áttekintést készített a nyílt mellkasi sebek megfelelő elsősegélynyújtásáról (Singletary 2015). A témával kapcsolatos humán vizsgálatokat nem találtak.

A Center for Evidence-Based Practice (CEBaP) 2019-ben két bizonyíték-összefoglalót készített a nem okkluzív kötszerek használatáról és a lábadozó testhelyzet alkalmazásáról nyílt mellkasi seb esetén, de magas evidenciájú javaslat nem született.