×
![]()
A mellkasi sérülés magában foglalja a bordák, a szegycsont, a szív és a tüdő sérüléseit (1). Elsősorban azon a munkahelyeken alakul ki mellkasi sérülés, ahol nagy az esés, zúzódás vagy robbanás kockázata, mint például az építőiparban és a bányászatban (1). Mellkasi sérülés alakulhat ki továbbá közúti baleset, illetve harctéri/vadászati esemény kapcsán (1).
Szerencsére ritka az ún. nyílt mellkasi sérülés, amely elsősorban lövés vagy szúrás következtében alakul ki. (1)
Légmell
Mellkasi sérülések következtében légmell (pneumothorax, PTX) alakulhat ki (1).
Légmellről abban az esetben beszélünk, ha a két mellhártya közti üregbe levegő kerül. Ennek több típusa ismeret, a kialakulás mechanizmusa, a kialakuló nyomásviszonyok, illetve a felhalmozódó levegő mennyisége alapján. Amennyiben a mellhártya-üreg nincs kapcsolatban a külvilággal zárt, amennyiben kapcsolatban van nyílt légmellről beszélünk. Utóbbi esetben minden légvételnél további levegő áramolhat a mellhártya-üregbe, így fokozva a mellhártyák közötti nyomást.
A légmell következményeként az elváló mellhártyák miatt a tüdő(k) összeeshetnek, így csökken a légzőfelület. Az is előfordulhat, hogy a bekerülő levegő túlnyomást hoz létre, és ez akadályozza a szabad légzést, bizonyos esetben a szív működését is akadályozhatja. Ezek alapján látható, hogy a légmell súlyos, életveszélyes állapotot idézhet elő.
PTX kialakulhat mellkast ért tompa ütés következtében, szúrás, lövés eredményeként, de ismeretes spontán PTX is. Utóbbiról általánosságban elmondható, hogy a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel kapnak pneumothoraxot, mint a nők. A felszakadt léghólyagok által okozott pneumothorax a legvalószínűbb a 20 és 40 év közötti embereknél, különösen akkor, ha a személy nagyon magas és alulsúlyos (3).
A jelenséget kiválthatja sérülés (pl. erős mellkasi ütés, szúrás, lőtt seb) vagy valamilyen betegség (pl. tüdőtágulat, tüdődaganat). A 20-30 és a 60-70 év közötti korosztálynál gyakoribb az ún. spontán légmell. Ez váratlanul, külső behatás vagy meglévő betegség nélkül alakul ki.
Nyílt mellkasi sérülésre direkt nyomást kell gyakorolni (1).
A nem aktívan vérző nyitott mellkasi seb kötszer alkalmazása nélkül nyitva hagyható, mert a lezárt seb levegő felhalmozódását eredményezheti a mellkasban, ami légmellhez vezethet (1). Hosszabb szállítás esetén a seb fedhető normál, kötszerrel (1). A korábban javasolt szelepkötés jelenlegi, laikus ellátási iránymutatásokban nem szerepel (2).
Mellkasban rögzült idegen testet rögzíteni szükséges (1).
Eszméletvesztés esetén biztosítson szabad légutat!
Keringés és/vagy légzésmegállás esetén kezdjen újraélesztést!
Kísérje figyelemmel a sérült légzését!
Óvja a lehűléstől!
Amennyiben Ön oktatói tevékenységet végez, vegye figyelembe a Nemzetközi Vöröskereszt témával kapcsolatos javaslatait!
Felhívjuk figyelmét elsősegélynyújtást oktató képzésünkre, amelyről az alábbi linken tájékozódhat.
Indokolt a téma oktatása az alábbi területeken: közúti gépjárművezető, háborús övezetek, magasabb arányú utcai erőszak előfordulása.
Oktatás/szimuláció: különösen érzékeny téma, az életkori sajátságokra és a lelki tényezőkre legyen tekintettel. Figyelmet érdemel a vallási, nemi, kultúrális hovatartozás.
Fontolja meg, hogy az ilyen típusú sérülések (konfliktusban vagy békeidőben) milyen pszichológiai hatással lehetnek az elsősegélynyújtókra, és vizsgálja meg a lehetséges támogatási lehetőségeket az eset után.
Hangsúlyozható, hogy a nyílt mellkasi seb elzárása (szerző kieg. szelepkötése) NEM támogatott, a kialakuló véralvadék vagy egyéb záróelem zárt légmellhez vezethet, amely életveszélyes állapot.
Jelentősen növeli az ellátás hatékonyságát, ha az alábbi oktatási módszereket alkalmazza: szimuláció, virtuális valóság (számítógépes, okostelefonos szimulációk), szimulációs oktatófantomok.
Például a rizses vagy lisztes zsákokat összevarrhatjuk, és megtölthetjük szalmával vagy homokkal, hogy felnőtt méretű próbababát készítsünk. Vagy egy párnát köthet egy oszlophoz, hogy próbabábuként működjön. Ezek felhasználhatók különféle sérülések szimulálására, beleértve a felfeszített vagy beágyazott tárgyakat is.
Szerző: Marsi Zoltán
1. IFRC
2. EOKTA
3. Mayoclinic
4. ERC
A International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR) elsősegélynyújtási munkacsoportja szisztematikus áttekintést készített a nyílt mellkasi sebek megfelelő elsősegélynyújtásáról (Singletary 2015). A témával kapcsolatos humán vizsgálatokat nem találtak.
A Center for Evidence-Based Practice (CEBaP) 2019-ben két bizonyíték-összefoglalót készített a nem okkluzív kötszerek használatáról és a lábadozó testhelyzet alkalmazásáról nyílt mellkasi seb esetén, de magas evidenciájú javaslat nem született.